JPG to WebP konvertálás

A JPG to WebP konvertálás elsősorban weboldalakhoz való. A WebP-t a Google fejlesztette kifejezetten a webre, és a mérései szerint ugyanannál a vizuális minőségnél 25–34%-kal kisebb, mint a JPG. Egy fotókkal teli oldalon ez rövidebb betöltési időt jelent, főleg mobilneten, és a Google is figyeli az oldalak sebességét.

A WebP-t ma minden elterjedt böngésző megjeleníti: a Chrome, az Edge, a Firefox és a Safari is (utóbbi 2020 óta). Webshopnál, blognál, portfóliónál, WordPress-oldalnál tehát nyugodtan használhatod. E-mailhez, nyomtatáshoz és ügyintézéshez viszont maradj a JPG-nél, mert ott a WebP-t sok rendszer nem fogadja.

Tegyük fel, hogy egy termékoldalon 12 fotó van, mindegyik 1600 × 1200 pixeles, és JPG-ben átlagosan 320 KB. Az oldal képei összesen 12 × 320 = 3840 KB, vagyis kb. 3,75 MB.

WebP-be alakítva, a Google által mért 25–34%-os megtakarítással:

Az oldal tehát kb. 1–1,3 MB-tal lesz könnyebb. Egy lassabb, 10 Mbit/s-os mobilkapcsolaton (ez kb. 1,25 MB másodpercenként) ez nagyjából egy másodperccel gyorsabb betöltést jelent csak a képeken.

A tényleges arány a képtől függ. Ha a JPG eredetileg is erősen tömörített volt (például 60%-os), a WebP kevesebbet nyer. A konvertáló alapból 90%-on áll; webre vidd le 75–85%-ra, ott a legjobb a méret és a látvány aránya.

A legnagyobb megtakarítás nem a formátumból, hanem a pixelméretből jön. Egy telefonos fotó 4032 × 3024 pixeles, a weboldalon viszont ritkán jelenik meg 1600 pixelnél szélesebben. Ha előbb 1600 pixel szélesre kicsinyíted, a pixelek száma 12,2 millióról 1600 × 1200 = 1,92 millióra, vagyis kb. hatodára csökken, és a fájl is ennek megfelelően lesz kisebb.

A jó sorrend:

1. Méretezd át a képeket a „leghosszabb oldal legfeljebb” móddal (például 1600 vagy 2000 pixelre).
2. Alakítsd őket WebP-vé 75–85%-os minőséggel.
3. Töltsd fel a weboldalra, és ellenőrizd mobilon is.

• WebP küldése e-mailben vagy nyomdába. Sok levelezőprogram, nyomda és ügyintézési felület nem ismeri. Oda JPG kell.
• Túl magas minőség. 95–100%-on a WebP alig kisebb (néha nagyobb is), mint a JPG. Webre ez felesleges.
• Oda-vissza konvertálás. JPG → WebP → JPG minden körben romlik egy kicsit. Az eredeti JPG-ket tartsd meg archívumnak.
• Régi webes rendszer. Néhány régebbi tartalomkezelő nem engedi feltölteni a WebP-t. A WordPress az 5.8-as verzió óta kezeli.
• Az átlátszóság keresése. A JPG-nek nincs átlátszó része, így a WebP sem lesz átlátszó. Átlátszó grafikához a PNG to WebP való.

A böngésződ beolvassa a JPG-t, és WebP-ként kódolja újra, a képek nem kerülnek fel szerverre. A kész fájlokból a metaadatok (EXIF: GPS-hely, kamera, dátum) kimaradnak, ami weboldalra feltöltve kifejezetten előny: így nem árulod el, hol készült a fotó. Egy képnél a WebP rögtön letöltődik, több képnél egy ZIP-fájlban. Ha a böngésződ nem tud WebP-t menteni (ritka, régi böngészőknél fordul elő), az eszköz szól; ilyenkor Chrome-ban, Edge-ben vagy Firefoxban próbáld.

Az AVIF még a WebP-nél is kisebb fájlt ad, de lassabban kódol, és a régebbi böngészők (például a 2024 előtti Edge) nem jelenítik meg. A WebP ma a biztonságos középút: minden elterjedt böngésző ismeri, a legtöbb tartalomkezelő és webshopmotor (WordPress, Shopify, WooCommerce) kezeli, és a JPG-hez képest érezhető a megtakarítás. Ha a tárhelyed vagy a tartalomkezelőd magától is tud WebP-t készíteni a feltöltött JPG-kből, nem kell előre konvertálnod; ha nem, ez az eszköz egy lépésben elvégzi.