TIFF to JPG konvertálás

A TIFF a szkennerek, a nyomdák, a levéltárak és sok fényképezőgép kedvelt formátuma. Veszteségmentesen vagy egyáltalán nem tömörít, tud nagy színmélységet és több oldalt egy fájlban – ezért archiválásra kiváló. Megosztásra viszont nem: egy szkennelt fotó vagy irat TIFF-ben több tíz megabájt, a böngészők nem jelenítik meg, és az e-mail- és űrlapkorlátokba sem fér bele.

A TIFF to JPG konvertálás a töredékére csökkenti a fájlt, a JPG-t pedig minden eszköz, program és feltöltő felület kezeli. Tipikus esetek: régi családi fotók szkennelése után, egy nyomdától vagy fotóstól kapott TIFF-ek, irodai szkenner által mentett iratok, vagy egy fényképezőgép TIFF-módban készült képei.

Egy A4-es oldal (210 × 297 mm) 300 DPI-n szkennelve 2480 × 3508 pixel: 210 ÷ 25,4 × 300 ≈ 2480 és 297 ÷ 25,4 × 300 ≈ 3508. Ez 8 699 840 pixel. Színesben, tömörítés nélkül pixelenként 3 bájt, vagyis 8 699 840 × 3 = 26 099 520 bájt, kb. 26,1 MB egyetlen oldal.

Tíz ilyen oldal TIFF-ben 260 MB, JPG-ben 75%-on 7–15 MB. Ez már befér egy e-mailbe (a személyes Gmail-fiók 25 MB-os, az Outlook.com 20 MB-os levélméretet enged), vagy egy e-Papír-beadványba, ahol a kormányhivatali segédletek szerint a csatolmányok összesen kb. 24–25 MB-ot tehetnek ki.

A TIFF egy fájlban több oldalt is tárolhat; a faxok és az irodai szkennerek gyakran így mentenek. Ez a konvertáló csak az első oldalt alakítja JPG-vé, mert egy JPG-kép csak egy oldalt tárolhat.

Ha többoldalas iratod van, válaszd inkább a TIFF to PDF eszközt: az minden oldalt külön PDF-oldalra tesz, és egyetlen, könnyen kezelhető dokumentumot kapsz. Ha mégis minden oldalból külön JPG kell, a kész PDF-et a PDF to JPG oldalanként képekre bontja.

• Az eredeti TIFF törlése. Archív fotóknál, levéltári anyagoknál az eredeti TIFF a mesterpéldány. A JPG legyen a megosztható másolat, a TIFF-et tartsd meg egy külső lemezen vagy felhőben.
• Túl alacsony minőség iratnál. Apró betűs szövegnél 70% alatt a betűk széle elmosódhat. Iratokhoz 80–90% kell.
• Nyomdai, CMYK színterű TIFF. A nyomdai TIFF-ek gyakran CMYK-ban vannak. A böngészős átalakítás után a színek a képernyőn eltérhetnek az eredetitől; nyomdai anyagnál a színkezelést szakmai programmal végezd.
• Nagyon nagy TIFF telefonon. Egy 100–200 MB-os TIFF kibontása sok memóriát igényel, telefonon lassú lehet vagy meg is szakadhat. Ilyenkor gépen próbáld.
• 16 bites képek. A fényképezőgépek és a filmszkennerek 16 bites TIFF-et is menthetnek. A JPG 8 bites, ezért az árnyalatok finomsága csökken; hétköznapi nézegetésnél ez nem látható.

Ha a szkennered beállítható, a végső célhoz igazítsd: iratokhoz 200–300 DPI és szürkeárnyalat, fotókhoz 300–600 DPI és szín. Ha a képet csak képernyőn nézed vagy e-mailben küldöd, sok szkenner közvetlenül JPG-be vagy PDF-be is ment, így a konvertálás el is maradhat. Telefonnal is szkennelhetsz: a szkennelés PDF-be eszköz a kamerával fotózott lapokból PDF-et készít. A TIFF-ek a böngésződben alakulnak át, a gépedről nem kerülnek fel sehova.

Ha egy fotóalbumot digitalizálsz, a bevált sorrend ez: szkenneld a képeket 600 DPI-n, színesben, TIFF-be – ez a mesterpéldány, amelyből később nagyítás is készülhet. Ezután alakítsd a TIFF-eket 85–90%-os JPG-vé, és ezeket oszd meg a családdal, töltsd fel a felhőbe vagy tedd egy digitális képkeretbe. Egy 10 × 15 cm-es fotó 600 DPI-n 3543 × 2362 pixel (15 ÷ 2,54 × 600 és 10 ÷ 2,54 × 600), ami JPG-ben is bőven elég egy 20 × 30 cm-es nagyításhoz.