PNG to SVG – kép vektorizálása

A PNG és a JPG pixelekből áll: ha felnagyítod, kockás és homályos lesz. Az SVG ezzel szemben alakzatokból (görbékből, kitöltött területekből) áll, így bármekkorára nagyítható, és éles marad egy névjegykártyán és egy molinón is. A PNG to SVG átalakítás, más néven vektorizálás, a kép egyszínű foltjait megkeresi, és mindegyiket görbékkel körülrajzolja.

Ez akkor működik jól, ha a képen kevés, jól elkülönülő szín van: logó, ikon, vonalrajz, aláírás, felirat, egyszerű illusztráció. Fotónál is készül SVG, de az poszterszerű, rajzos hatású lesz, és nagy fájl.

A beállítás kiválasztása után a színek számát (2–64) és az apró foltok kiszűrését (0–40 pixel) kézzel is módosíthatod. A foltszűrés eltünteti a kis pöttyöket és a zajt; ha a kép apró részletei is eltűnnek, vedd lejjebb.

A vektorizálás a képet először egy feldolgozási méretre igazítja: gyors (600 px), normál (1000 px) vagy pontos (1600 px). Ez csak a részletességet befolyásolja; a kész SVG bármekkorára nagyítható. Nagyobb feldolgozási méretnél a kis betűk és vékony vonalak pontosabbak, de az átalakítás lassabb, és az SVG is nagyobb.

Az eredmény mellett látod az SVG fájlméretét és az útvonalak (alakzatok) számát. Egy egyszerű logó jellemzően néhány tíz alakzat és néhány tíz kilobájt; ha több ezer alakzatot látsz, a kép túl részletes vagy zajos a vektorizáláshoz: próbálj kevesebb színt, erősebb foltszűrést vagy a „Simított” beállítást.

Tegyük fel, hogy a céges logód csak egy 800 × 300 pixeles PNG-ben van meg, és a nyomda vektoros fájlt kér a molinóhoz.

1. Húzd be a PNG-t, és válaszd a „Logó, ikon” beállítást.
2. Számold meg a logó színeit a háttérrel együtt (például sötétkék felirat, narancs ikon, fehér háttér: 3 szín), és állítsd be a színek számát erre.
3. A feldolgozási méretnél válaszd a „Pontos (1600 px)” lehetőséget, mert a logóban kis betűk is vannak.
4. Alakítsd át, és a két előnézetet nagyítsd fel a böngészőben: a széleknek simának, a betűknek tisztának kell lenniük.
5. Ha a betűk közepe (az „o”, „a” belseje) eltűnt, vedd lejjebb az apró foltok kiszűrését, és alakítsd át újra.
6. Töltsd le az SVG-t, és küldd el a nyomdának, vagy nyisd meg egy vektoros szerkesztőben a finomításhoz.

• Minél nagyobb és élesebb a forrás, annál jobb. Egy 100 pixeles, elmosódott logóból nem lesz szép SVG. Ha van nagyobb változat (például egy PDF-ből kivágva), azt használd.
• Aláírásnál szkenneld vagy fotózd le fehér papíron, jó fényben, és használd a „Fekete-fehér” beállítást. Ennél a beállításnál a fehér terület is kitöltött alakzat lesz (átlátszó PNG-nél is, mert az átlátszó részt fehérnek vesszük); ha átlátszó háttér kell, a fehér alakzatot egy vektoros szerkesztőben törölheted, vagy használd a „Logó, ikon” beállítást 2–3 színnel.
• Logónál a színek számát állítsd pontosan a logó színeinek számára (a háttérrel együtt). Ha a logóban 3 szín van fehér háttéren, 4 szín a jó választás.
• Színátmenet és árnyék nem vektorizálható szépen: sávokra bomlik. Ilyen logónál a végeredményt érdemes kézzel finomítani.
• JPG-forrás tömörítési zajt tartalmaz a szélek mentén; ott a „Simított” beállítás vagy az erősebb foltszűrés segít.

Az SVG-t minden modern böngésző és a legtöbb tervezőprogram megnyitja. Weboldalon logóként és ikonként éles marad minden kijelzőn, nyomdában a nagy méretű nyomtatáshoz (molinó, autóra ragasztott felirat, gravírozás, vágóplotter) is használható. Ha a nyomda vagy a gravírozó PDF-et, EPS-t vagy DXF-et kér, az SVG-t egy vektoros szerkesztőprogrammal alakíthatod tovább.