Flow kalibráció és térfogatáram kalkulátor

A flow, más néven extrusion multiplier vagy flow ratio, a szeletelő által számolt filamentmennyiség szorzója. 100% (vagy 1,00) azt jelenti, hogy pontosan annyi anyagot tol ki a gép, amennyit a vonalszélesség, a rétegvastagság és a hossz alapján elméletileg kell. A valóságban a filament átmérője, a sűrűsége és a fúvóka viselkedése anyagonként és márkánként eltér, ezért a flow kalibráció filamentenként finomhangol.

Ha a flow túl alacsony, a vonalak között rések maradnak, a felső réteg hálós, a falak gyengék. Ha túl magas, a felület csomós, a felső réteg „túlcsordul”, a lyukak szűkebbek, a csapok vastagabbak a tervezettnél. A flow beállítása előtt mindig legyen rendben az e-steps, különben két hibát próbálsz egy számmal javítani.

A legegyszerűbb módszer az egyfalú teszttest: egy 20 mm-es kocka vázamódban (spiral vase vagy 1 perem, 0% kitöltés, tető nélkül). A fal vastagsága ilyenkor elméletileg pontosan a beállított vonalszélesség.

1. Állítsd a szeletelőben a vonalszélességet egy kerek értékre, például 0,45 mm-re, a flow-t 100%-ra.
2. Nyomtasd ki, hagyd kihűlni.
3. Tolómérővel mérd meg mind a négy fal közepét (ne a varratnál), és vedd az átlagot.
4. Új flow = régi flow × várt vastagság ÷ mért vastagság.

Kidolgozott példa: a vonalszélesség 0,45 mm, a négy mérés 0,48; 0,47; 0,49; 0,48 mm, az átlag 0,48 mm. Új flow = 100% × 0,45 ÷ 0,48 = 93,75%, szorzóként 0,9375. PrusaSlicerben ez az extrusion multiplier (0,94), OrcaSlicerben és Bambu Studióban a flow ratio, Curában a Flow (%).

A módszer gyors, de a tolómérő pontossága miatt csak ±2–3%-ra jó; finomabb hangoláshoz a szeletelők beépített flow-tesztje (különböző szorzókkal nyomtatott felső felületek) használható.

A hotend nem tud korlátlan mennyiségű műanyagot megolvasztani. A korlátot térfogatáramban (volumetric flow, mm³/s) mérjük:

térfogatáram = rétegvastagság × vonalszélesség × sebesség

Példa: 0,2 mm-es réteg, 0,45 mm-es vonal, 100 mm/s: 0,2 × 0,45 × 100 = 9 mm³/s. Az extrudernek ehhez 1,75 mm-es szálból 9 ÷ 2,405 ≈ 3,7 mm filamentet kell másodpercenként betolnia.

Ha a hotended (az adott filamenttel és hőfokon) mondjuk 15 mm³/s-ot bír, akkor ezekkel a beállításokkal a legnagyobb sebesség 15 ÷ (0,2 × 0,45) ≈ 167 mm/s. Vastagabb réteggel ugyanez a korlát hamarabb jön el:

Rétegvastagság	Max. sebesség 15 mm³/s-nál, 0,45 mm-es vonallal
0,10 mm	333 mm/s
0,16 mm	208 mm/s
0,20 mm	167 mm/s
0,28 mm	119 mm/s
0,32 mm	104 mm/s

A szeletelőkben a max volumetric speed beállítás pont ezt a korlátot érvényesíti: ha a kért sebesség többet kérne, automatikusan lassít.

Ez hotendenként, filamentenként és hőfokonként más. Nagyságrendileg egy hagyományos, rövid olvadózónájú hotend PLA-val 10–15 mm³/s körül kezd alulextrudálni, a hosszabb olvadózónás vagy nagy áramlású változatok ennek a többszörösére is képesek; a PETG és a TPU általában lassabb. A pontos értéket egy térfogatáram-teszttel (max flow test) mérheted ki: a szeletelők többsége kínál ilyet, vagy nyomtathatsz egy egyre gyorsuló falú tesztet, és megnézed, hol kezd a fal hézagossá válni. A mért érték 80–90%-át állítsd be biztonsági tartaléknak.

Jelek, hogy túllépted a korlátot: a gyors szakaszokon (kitöltés, hosszú egyenesek) hézagos, gyenge a nyomat, az extruder kattog, a felület matt és érdes lesz. Ilyenkor nem a flow-t kell emelni, hanem a sebességet csökkenteni vagy a hőfokot néhány fokkal emelni.

1. Hőfok: hőtoronnyal (temperature tower) keresd meg a legjobb nyomtatási hőfokot.
2. Flow: az egyfalú kockával vagy a szeletelő flow-tesztjével állítsd be az extrudálási szorzót, és mentsd a filamentprofilba.
3. Térfogatáram: max flow teszttel mérd ki, mennyit bír a hotend ezzel az anyaggal, és állítsd be a max volumetric speed értéket.
4. Visszahúzás és nyomáselőtolás (retraction, pressure advance / linear advance): ezek a sarkokat és a szálazódást javítják, a flow után érdemes hangolni őket.

Az e-steps ebben a sorban nem szerepel, mert azt csak egyszer, a gépre kell beállítani. Ha minden filamentnél ugyanannyival kell állítanod a flow-t, akkor valószínűleg mégis az e-steps a hibás.