Gyakori helyesírási kérdések – rövid válaszok példákkal

Vannak szavak, amelyeknél szinte mindenki elbizonytalanodik: számu vagy számú, ott hagytam vagy otthagytam, egyenlőre vagy egyelőre. Ebben az útmutatóban a keresőkben leggyakrabban feltett helyesírási kérdésekre adunk rövid választ, mindegyikhez a szabály lényegével, hogy legközelebb fejből is menjen. A válaszok a magyar helyesírás szabályainak 12. kiadását (MTA, 2015) követik.

Ha egy hosszabb szöveget akarsz átnézni, a helyesírás-ellenőrző a böngésződben aláhúzza az elírásokat; ez az oldal azokhoz az esetekhez készült, amelyeket egy szótár nem mindig lát (egybe- és különírás, jelentéskülönbség).

Gyors táblázat: helyes és hibás alakok

J vagy ly?

A j és az ly ma ugyanúgy hangzik, ezért a helyes írásmódot meg kell tanulni. Néhány fogódzó:

• Ly-nal: hely, helyes, helyesírás, ilyen, olyan, milyen, lyuk, folyik, hülye, gólya, király, mulya, pólya, sólyom, súlyos, gulyás.
• J-vel: muszáj, vajon, tulajdon, tájékoztat, fáj, száj, háj, máj, sajnos, kijelző.
• A toldalékokban mindig j áll: a felszólító mód jele (adj, várj, tanuljunk) és a birtokos személyjel (kapuja, cipője).

Ha bizonytalan vagy, nézd meg a szó rokonait: a helyes azért ly-os, mert a hely is az; a fáj azért j-s, mert a fájdalom is az.

Egybe vagy külön?

A legtöbb kérdés ide tartozik. Az alapelv: ha két szó együtt új, önálló jelentést kap, egybeírjuk; ha mindkettő megőrzi a saját jelentését, külön.

• Igekötő + ige, ha az igekötő közvetlenül az ige előtt áll: leellenőriz, megcsinál, elmegy, felhív. Ha közé kerül valami, különírjuk: le kell ellenőrizni, meg fogom csinálni.
• Ott, itt + ige néhány állandósult szóban egybe: otthagy, ottmarad, itthagy, ittmarad. Ezért: otthagytam a kulcsot, itthagyta a táskáját. Ha helyet jelöl és hangsúlyos: ott hagytam, ahol tegnap – ilyenkor a jelentés „azon a helyen hagytam”, és külön is írható.
• Kötőszók, határozószók: ugyanis, ugyanakkor, valamint, hogyha, mintha, habár, mindenképpen, másképp, nemsokára, nemrég.
• Két szóban marad: végül is, többek között, se nem, is (én is, te is).
• Jelentésmegkülönböztetés: jobb oldal (térben: az út jobb oldala) – jobboldal (politikai irányzat); új év (bármelyik új év) – újév (január 1., az ünnep).

Hosszú vagy rövid magánhangzó?

• Az -ú, -ű melléknévképző mindig hosszú: számú, kezű, hajú, színű, nagy számú, öt számú. Ezért hibás a számu, kezu.
• A -ból, -ből, -tól, -től, -ról, -ről ragok hosszú ó-val, ő-vel írandók: házból, kertből.
• Szó végén az ú, ű a legtöbb szóban hosszú: hosszú, savanyú, keserű, egyszerű, fű, tű. Rövid u néhány főnév végén áll: kapu, daru, falu, hamu.
• Az ugyanúgy, egyáltalán, valószínű típusú szavakban a hosszú magánhangzó a gyakori hiba: írd ki lassan, és ejtsd ki magadban.

Kettőzés: mikor kell két mássalhangzó?

• A -val, -vel és a -vá, -vé rag v-je hasonul: kézzel, házzá, Péterrel.
• Az -ság, -ség képző előtt a szóvégi mássalhangzó megmarad: egész + ség = egészség, kész + ség = készség.
• Az az, ez névmás z-je a -hoz, -hez rag előtt h-vá hasonul, ezért kettőzött a h: ahhoz, ehhez.
• A hozzá névmás mindig két z-vel: hozzám, hozzád, hozzá, hozzánk, hozzátok, hozzájuk.
• A két azonos mássalhangzó + toldalék esetében nem írunk hármat: sakk + kör = sakkör (ejtve sakk-kör), Bernadett + tel = Bernadettel.

Elválasztás: asszony, meggyőz, rossz

A sor végi elválasztásnál a kétjegyű és kettőzött betűk okoznak gondot.

• Kettőzött kétjegyű betű (ssz, ggy, tty, lly, nny, zzs): elválasztáskor mindkét sorba jut belőle egy-egy teljes betű: asz-szony, hosz-szú, megy-gyes, pety-tyes.
• Összetett szónál az összetétel határán választunk: kerék-pár, ház-tartás, vas-út.
• Egy betű nem maradhat egyedül a sor végén vagy elején, ezért az apa szó nem választható el (a-pa hibás).

Tetszőleges szó elválasztását az elválasztás és szótagolás eszközzel is megnézheted.

Kis- vagy nagybetű?

• Az ünnepek nevét kisbetűvel írjuk: karácsony, húsvét, szilveszter, újév, anyák napja, mindenszentek. A Szilveszter csak keresztnévként nagybetűs.
• A hónapok és a hét napjai kisbetűsek: november, hétfő.
• A köszöntések a mondat elején nagybetűsek, egyébként kisbetűsek: Boldog új évet!, de mindenkinek boldog új évet kívánok.
• Intézmények, hivatalok nevében minden tag nagy kezdőbetűs: Nemzeti Adó- és Vámhivatal; a köznévi használat kisbetűs: az adóhivatal.

Számok betűvel

A számokat kétezerig egybeírjuk (ezerkilencszázkilencvenkilenc), kétezer fölött hármas csoportok szerint kötőjellel tagoljuk (kétezer-huszonhat), a kerek ezresek és milliók viszont egybeírandók (huszonötezer, ötszázezer, egymillió). Részletesen a Szám betűvel helyesen útmutatóban írtunk róla, a szám betűvel eszköz pedig bármely összeget kiír.

Gyakori kérdések

Számu vagy számú a helyes?

Számú, hosszú ú-val. Az -ú, -ű melléknévképző mindig hosszú: öt számú, nagy számú, kis számú, 10. számú.

Otthagytam vagy ott hagytam?

Otthagytam, egybeírva, ha azt jelenti: elhagytam, nem vittem magammal. Az otthagy egy szó, mint az ottmarad vagy az itthagy. Külön csak akkor, ha a helyen van a hangsúly: „ott hagytam, a pad mellett”.

Hogyan írjuk helyesen: hozzánk?

Hozzánk, két z-vel. A hozzá névmás személyragos alakja, ezért a z mindig kettőzött: hozzám, hozzád, hozzánk, hozzájuk.

Leellenőriz egybe vagy külön?

Egybe: leellenőriz, leellenőrzi, leellenőriztem. Ha az igekötő elválik az igétől, külön: le kell ellenőrizni. Stilisztikailag az ellenőriz önmagában is elég, a le- igekötő elhagyható.

Egyelőre vagy egyenlőre?

„Most még, ideiglenesen” jelentésben egyelőre (n nélkül). Az egyenlőre azt jelenti: egyenlő méretűre, például „egyenlőre vágta a deszkákat”.

Hogyan választjuk el az asszony szót?

Asz-szony. A kettőzött kétjegyű betűt (ssz) elválasztáskor szétbontjuk, és mindkét sorba egy-egy teljes sz kerül.

Muszáj vagy muszály?

Muszáj, j-vel.

Helyesírás vagy hejesírás?

Helyesírás, ly-nal, mert a helyes szóból, végső soron a hely szóból jön.