Akkord transzponáló: akkordok átírása más hangnembe

Az akkord transzponáló akkor segít, ha egy dal az eredeti hangnemben túl magas vagy túl mély a hangodnak, ha a kísérő hangszer más hangnemben szól, vagy ha egyszerűen könnyebb fogásokkal szeretnéd játszani. A transzponálás azt jelenti, hogy minden akkordot ugyanannyi félhanggal eltolsz. A dal így ugyanúgy szól, csak magasabban vagy mélyebben.

Az eszköz két elterjedt formátumot ismer:

• Akkordsor a szöveg fölött: az akkordok külön sorban, a megfelelő szótag fölött. Az átírás után minden akkord a helyén marad. Ha egy akkordnév hosszabb lesz (például C-ből C#), a következő akkordok csak annyit csúsznak, amennyi feltétlenül kell.
• Akkordok szögletes zárójelben: például „[C]Szállj velem, [G]szállj”. Csak a zárójelben lévő akkordot írja át, a „[Refrén]” típusú címkéket nem.

Azt, hogy egy sor akkordsor-e, az dönti el, hogy a szavak legalább 70%-a akkord-e. Így a dalszövegben lévő „A”, „Ha” vagy „E” szót nem írja át, az „Intro: G D Em C” sort viszont igen. A perjeles akkordokat (D/F#), a szeptimes, sus, add9 és egyéb kiegészítéseket is kezeli: a kiegészítés változatlan marad, csak az alaphang és a basszus mozdul.

Minden a böngésződben történik, az adat nem kerül fel szerverre.

Az oktávon belül 12 félhang van. Magyar jelöléssel sorban: C, Cisz, D, Esz, E, F, Fisz, G, Asz, A, B, H, majd újra C. Transzponáláskor minden akkord alaphangját ugyanannyi lépéssel tolod el ezen a körön.

Példa: egy dal G-dúrban van, az akkordjai G, D, Em, C és D/F#. Két félhanggal feljebb szeretnéd énekelni (+2).

1. G + 2 félhang = A (G → Gisz → A)
2. D + 2 = E
3. Em + 2 = F#m (a moll jelzés megmarad)
4. C + 2 = D
5. D/F# + 2 = E/G# (az akkord és a basszus is mozdul)

Az eredmény A-dúrban szól: A, E, F#m, D, E/G#.

Ha hangnemből hangnembe gondolkodsz, számold meg a félhangokat a két alaphang között. G-dúrból E-dúrba lefelé 3 félhang (G → Fisz → F → E), vagyis −3. Ugyanez felfelé +9 lenne, ami ugyanazokat az akkordneveket adja, csak egy oktávval feljebb gondolva. Az eszközben ezért a „Hangnemből hangnembe” módban elég kiválasztani a két hangnemet, a félhangok számát kiszámolja helyetted.

Az eredeti hangnemet az eszköz megbecsli az akkordokból: azt nézi, melyik hangnembe illik a legtöbb akkord, melyik a leggyakoribb, és mivel kezdődik, illetve végződik a dal. Ez csak becslés: ha tudod a pontos hangnemet, válaszd ki kézzel.

A transzponálás leggyakoribb hibája a H és a B összekeverése. Magyar daloskönyvekben a H a C-dúr skála hetedik hangja, a B pedig a fél hanggal mélyebb hang. A nemzetközi jelölésben ugyanez B és Bb. Ha egy magyar „B” akkordot nemzetközinek olvasol, félhanggal mellé transzponálsz.

Az eszköz ezért automatikusan felismeri a jelölést: ha a szövegben H akkord vagy -isz, -esz végű név (Cisz, Esz) van, magyarnak veszi; ha Bb vagy A#, nemzetközinek. Ha csak „B” szerepel, azt az értelmezést választja, amelyikben az akkordok jobban illenek egy hangnembe. A felismerést felülbírálhatod, és a kimenet jelölését is külön választhatod, így egy magyar daloskönyv akkordjait nemzetközi jelöléssel is kiírhatod, vagy fordítva.

Arra is figyel, hogy keresztet vagy bét használjon. A bés hangnemekben (F, B, Esz…) béket ír, például Bb-t A# helyett, a keresztes hangnemekben (G, D, A, E…) kereszteket, például F#-ot Gb helyett. Ha mindenképp keresztet vagy bét szeretnél, ezt is beállíthatod.

A capo (kapodaszter) egy csíptető, amely a gitár összes húrját lefogja egy bundon. Minden bund egy félhanggal emeli a hangot, így a megszokott nyitott fogásokkal magasabb hangnemben játszhatsz. A szabály egyszerű: ami szól = a fogott forma + annyi félhang, ahányadik bundon a capo van. Capo 2 + G-forma = A.

Magyar jelöléssel (B = B♭, H = H):

A capo-kalkulátorban megadod, milyen hangnemben kell szólnia a dalnak, és hányadik bundon van a capo. Megmutatja, milyen formákkal fogj, és a dal minden akkordjára kiírja, mi szól és mit fogsz. Azt is kiszámolja, melyik capo-állásnál lesz a legtöbb könnyű, nyitott forma (C, G, D, A, E, Am, Em, Dm), és ezt javasolja. Egy B-dúros dal (Bb, F, Gm, Eb) például capo 3-mal G, D, Em és C formákkal játszható.

• Keresd meg a dal legmagasabb és legmélyebb hangját. Ha a refrén csúcsa nem megy, tolj le egy-két félhangot, és próbáld újra.
• Kis lépésekben próbálkozz. Sokszor egyetlen félhang is sokat számít, nem kell rögtön nagyot ugrani.
• Gondolj a kísérőkre is. Ha zongorával és gitárral együtt játszotok, egyeztessétek a hangnemet, vagy a gitáros tegyen fel capót, és fogja a megszokott formákat.
• Ellenőrizd a fogásokat. Transzponálás után előfordulhat, hogy sok barréakkord jön ki (például F, Bb, F#m). Ilyenkor nézd meg a capo-javaslatot.
• Az akkordokat szóközzel válaszd el. A „C-G-Am” formájú, kötőjellel összefűzött sort nem ismeri fel akkordsorként; írd inkább „C G Am” alakban.