Szolmizáció átíró és gyakorló

A szolmizáció a hangok éneklése szótagokkal: dó, ré, mi, fá, szó, lá, ti. A magyar zeneoktatásban a relatív szolmizáció terjedt el, amelyet Kodály Zoltán és munkatársai tettek a zenei nevelés alapjává. Relatív azért, mert a dó nem egy rögzített hang, hanem mindig a hangnem alaphangja: C-dúrban a C, G-dúrban a G, F-dúrban az F.

Ennek nagy előnye, hogy a szótagok a hangok egymáshoz való viszonyát mutatják meg. A dó–mi–szó mindig dúr hármashangzat, a mi–fá és a ti–dó mindig félhanglépés, bármelyik hangnemben vagy. Aki egyszer megtanulta, hogyan szól a szó–mi, az minden magasságban felismeri.

Vannak országok, ahol a szótagok rögzítettek (a dó mindig C). Ez az abszolút rendszer, ott a szótag tulajdonképpen hangnevet jelent. A magyar iskolában a hangnevek (c, d, e, f, g, a, h) és a relatív szolmizáció két külön dolog, és ez az eszköz a kettő között fordít.

Az eszköz mindkét irányban dolgozik: a hangnevekből szolmizációt ír, a szolmizációból hangneveket, mind a 15 dúr és 15 moll hangnemben.

A szolmizációs szótagokat röviden, a kezdőbetűjükkel is lehet írni. Ez a betűkotta: d r m f s l t. Ritmusjelekkel kiegészítve gyorsabb leírni, mint a hagyományos kottát, ezért a szolfézsórákon gyakran használják.

Az oktávot jelek mutatják:

Jelölés	Jelentése	Példa
d r m	az alap oktáv	dó ré mi
d' r'	a felső oktáv	felső dó, felső ré
l, t,	az alsó oktáv	alsó lá, alsó ti

A felső vesszőcske (') a dó fölötti oktávot jelzi, az alsó vessző (,) a dó alatti oktávot. Egy dallam, amely az alsó lá-ról indul és a felső dó-ig megy, így írható: l, d r m s l d'.

Az eszközbe szóközzel elválasztva írd a szótagokat. Elfogadja a betűket (d r m), a teljes szótagokat (dó ré mi, ékezet nélkül is), és a módosított hangokat: fi, szi, di, ri, li, ma, ta. A hangneveket magyarul (c, cisz, esz, b, h) vagy nemzetközi jelöléssel (C#, Eb, Bb, B) írhatod, oktávszámmal (C4) vagy anélkül. Oktávszám nélkül minden hang a legközelebbi helyre kerül az előzőhöz képest.

Ha egy dallam más hangnemben szól, a dó máshová kerül. Ezt hívják dó-váltásnak. Például a „d r m f s” C-dúrban c d e f g, G-dúrban g a h c d, F-dúrban f g a b c. A szótagok ugyanazok maradnak, csak a hangnevek változnak. Ezért lehet egy dalt szolmizálva bármilyen magasságban elénekelni.

A dó helyét az előjegyzés árulja el. Keresztes előjegyzésnél az utolsó kereszt a ti, fölötte egy kis szekunddal van a dó. Bés előjegyzésnél az utolsó bé a fá, így két vagy több bénél az utolsó előtti bé a dó. Egyetlen bénél (F-dúr) a dó az F.

A moll hangnemeket a magyar iskolai gyakorlat lá-mollként szolmizálja: a moll alaphangja a lá, a párhuzamos dúr dó-ja pedig egy kis terccel fölötte van. a-mollban a lá az a, a dó a c. Az összhangzatos mollban felemelt hetedik fok a szi, a dallamos mollban felemelt hatodik a fi.

Az eszközben a moll hangnemek lá-moll szerint működnek: ha a-mollt választasz, az a hang lá lesz, a gisz pedig szi.

A pentaton öt hangból álló hangsor, félhanglépés nélkül: dó, ré, mi, szó, lá. A régi stílusú magyar népdalok jelentős része ilyen ötfokú hangkészletre épül, gyakran lá-végződéssel (l, d r m s). Ezért a Kodály-módszer szerinti tanítás is a pentatonnal indul, és csak később jön a fá és a ti.

A gyakorló rész ezt a sorrendet követi:

1. szó–mi–lá: a gyerekdalok jellegzetes, kis hangterjedelmű hangjai.
2. Pentaton: dó, ré, mi, szó, lá.
3. Bővített pentaton: a dó alatti szó és lá (s, l,), valamint a felső dó (d').
4. Diatonikus: a teljes hétfokú hangsor dó-tól felső dó-ig, fá-val és ti-vel.

Az eszköz egy 3–5 hangos rövid dallamot játszik, amely dó-n, mi-n vagy szó-n kezdődik, és többnyire szomszédos hangokra lép, néha kisebbet ugrik. Előtte meghallgathatod a dó hangot, így van mihez viszonyítanod. A feladat után megmutatja, melyik szótagot találtad el, és számolja a helyes megoldásokat. A dó magasságát véletlenszerűvé is teheted, hogy ne egy rögzített hanghoz szokj hozzá.

A szolmizációs hangok kézjelekkel is mutathatók. A Kézjelek részben minden szótaghoz találsz egy rövid leírást, és meg is hallgathatod a hangot.

• A dó mindig C? Nem. Ez a leggyakoribb félreértés: relatív szolmizációban a dó a hangnemtől függ. Mielőtt szolmizálsz, keresd meg a dó helyét az előjegyzésből.
• H és B összekeverése. A magyar H a nemzetközi B, a magyar B a nemzetközi B♭. Ha angol nyelvű kottából vagy akkordokból dolgozol, kapcsold be az eszközben a nemzetközi jelölést.
• Hiányzó oktávjel. A „d r m s l d” utolsó hangja ugyanaz a dó, mint az első. Ha a felső dó-t akarod, írd így: d'.
• Moll dallam dó-ra szolmizálva. A magyar iskolai gyakorlatban a moll alaphangja a lá. Ha a moll dallam végén dó-t írsz, valószínűleg rossz hangnemet választottál.
• ti és szi összekeverése mollban. Mollban a vezetőhang felemelt szó, tehát szi, nem ti.
• Módosított hangok. Az eszköz a magyar gyakorlatban használt fi, szi, di, ri, li, ma és ta neveket ismeri. Más módosításnál „–” jelet mutat, mert azoknak nincs általánosan elterjedt szótagjuk.

Tipp: mielőtt bekoppintod a gyakorló feladat válaszát, énekeld vissza a dallamot halkan szolmizálva. Így a hallásod és a hangod is fejlődik.