Skálák és hangsorok – dúr, moll, pentaton és modális skálák

A skálák a zene alapkövei: egy hangsor, amely egy alaphangtól lépésenként halad felfelé, és megadja, milyen hangokból épül fel egy dallam vagy egy hangnem. Ezzel az eszközzel bármelyik alaphangról felépítheted a leggyakoribb skálákat, a dúr skálától a moll skála három változatán át a pentaton skáláig és a modális hangsorokig.

A kiválasztott skáláról ezt látod:

• a hangokat magyar névvel (Cisz, Esz, B, H) és nemzetközi jelöléssel (C♯, E♭, B♭, B),
• a lépéseket: hol van egész hang, hol fél hang, és hol bővített szekund,
• a relatív szolmizációt (dó, ré, mi…), modális hangsoroknál a hangsor saját kezdőhangjától (dór: ré, fríg: mi),
• a skálát a billentyűzeten, ami a zongora skálák tanulásához különösen hasznos,
• az előjegyzést, ha a hangsor egy szokásos hangnemhez tartozik,
• a fokok hármashangzatait a hét hangú skáláknál.

A skálát lassú, közepes vagy gyors tempóban meg is hallgathatod, a megszólaló hang a táblázatban és a billentyűzeten is kiemelődik. Minden a böngésződben történik, semmilyen adat nem kerül fel szerverre.

Egy skálát a hangjai közti távolságok határoznak meg. Az E egész hangot (két félhangot), az F fél hangot jelent.

Skála	Lépések	Példa
dúr	E – E – F – E – E – E – F	C D E F G A H
természetes moll	E – F – E – E – F – E – E	A H C D E F G
összhangzatos moll	E – F – E – E – F – 1½ – F	A H C D E F Gisz
dallamos moll (felfelé)	E – F – E – E – E – E – F	A H C D E Fisz Gisz

Kidolgozott példa: D-dúr. D-ről indulva egész hang az E, újabb egész hang a Fisz (nem F, mert E–F csak fél hang lenne). Utána fél hang a G, majd egész hang az A, a H és a Cisz, végül fél hang a D. Az eredmény: D E Fisz G A H Cisz D, vagyis a D-dúr skálának két keresztje van.

A természetes moll a párhuzamos dúr hangjait használja, csak a 6. foktól (lá-tól) indul: az a-moll ugyanazokból a hangokból áll, mint a C-dúr. Az összhangzatos mollban a 7. fok fél hanggal feljebb kerül, így vezetőhang lesz belőle, a 6. és 7. fok között pedig bővített szekund keletkezik. A dallamos mollban felfelé a 6. és a 7. fok is emelt, lefelé viszont hagyományosan a természetes moll hangjai szólnak. Az eszköz a „fel és le” lejátszásnál ezt így is játssza.

A pentaton skála öt hangból áll, és nincs benne fél hanglépés. A magyar zeneoktatásban két formáját használjuk a legtöbbet:

• dó-pentaton (dúr pentaton): dó, ré, mi, szó, lá, például C D E G A,
• lá-pentaton (moll pentaton): lá, dó, ré, mi, szó, például A C D E G.

A lá-pentaton a régi stílusú magyar népdalok jellegzetes hangkészlete, ezért az ének-zene órákon sok dalt ebben szolmizálunk. A két pentaton ugyanazokból a hangokból áll, csak más hangról indul, ugyanúgy, mint a dúr és a párhuzamos moll.

A blues skála a moll pentaton egy közbeiktatott hanggal: az alaphang fölötti bővített kvarttal. C-ről: C Esz F Fisz G B. Ezt a hangot szokták „blue note”-nak hívni.

A magyar moll (más néven cigányskála) két bővített szekundot tartalmaz, a 3. és 4., valamint a 6. és 7. fok között. C-ről: C D Esz Fisz G Asz H. A verbunkos zene és sok romantikus „magyaros” darab jellegzetes hangsora. Szolmizálva lá-tól: lá, ti, dó, ri, mi, fá, szi.

A modális (egyházi) hangsorok ugyanazt a hét hangot használják, mint a dúr skála, csak más hangról indulnak. Ezért a legkönnyebb a fehér billentyűkön megjegyezni őket:

Hangsor	Fehér billentyűkön	Szolmizálva	Jellegzetessége
ión (dúr)	C–C	dó–dó	a dúr skála
dór	D–D	ré–ré	moll jellegű, nagy szexttel
fríg	E–E	mi–mi	moll jellegű, kis szekunddal
líd	F–F	fá–fá	dúr jellegű, bővített kvarttal
mixolíd	G–G	szó–szó	dúr jellegű, kis szeptimmel
eol (természetes moll)	A–A	lá–lá	a természetes moll
lokriszi	H–H	ti–ti	szűkített kvinttel

Az előjegyzés trükkje: egy modális hangsor előjegyzése annak a dúr hangnemnek az előjegyzése, amelyiknek a dó-ja megfelel a hangsornak. Az E dór például ré-től ré-ig tart, a dó tehát D, így a hangjai: E Fisz G A H Cisz D, két kereszttel, mint a D-dúr. A G dór dó-ja F, ezért egy bé az előjegyzése: G A B C D E F. Az eszköz ezt ki is írja, a hangsor dó-jával együtt.

A mixolíd és a dór hangsor a magyar népzenében is gyakori, ezért érdemes a szolmizációjukat is megtanulni.

Ha a skála minden fokára a skála saját hangjaiból egy-egy tercet és kvintet építesz, megkapod a hangnem hármashangzatait. A nagy római szám dúr, a kicsi moll hármashangzatot jelöl, a ° szűkítettet, a + bővítettet.

C-dúrban: I C-dúr, ii d-moll, iii e-moll, IV F-dúr, V G-dúr, vi a-moll, vii° H szűkített.

a-mollban (természetes): i a-moll, ii° H szűkített, III C-dúr, iv d-moll, v e-moll, VI F-dúr, VII G-dúr.

Összhangzatos mollban a felemelt 7. fok miatt az V. fok dúr lesz (a-mollban E-dúr), a III. fok pedig bővített (C bővített). A három legfontosabb hármashangzat a tonika (I), a szubdomináns (IV) és a domináns (V): ezekkel már nagyon sok egyszerű dal kísérhető. Az eszköz ezeket kerettel is kiemeli.

• H és B összekeverése. A magyar H a nemzetközi B, a magyar B pedig a nemzetközi B♭. Angol nyelvű kottában vagy akkordjelben a „B” tehát a mi H-nk.
• Minden betű egyszer. Egy hét hangú skálában minden hangnév (C, D, E, F, G, A, H) pontosan egyszer szerepel. Ezért van a Fisz-dúrban Eisz, és nem F, és ezért van az F-dúrban B, és nem Aisz.
• A dallamos moll lefelé. Sok tankönyv szerint lefelé a természetes moll hangjait játsszuk. Ha a tanárod mást kér, kövesd az ő útmutatását.
• Lassan, egyenletesen. Zongorán előbb kezenként, lassú tempóban gyakorolj. C-dúrban a jobb kéz egy oktávon a 1-2-3, majd hüvelykujj-alátétellel 1-2-3-4-5 ujjrendet használja.
• Szolmizálva is énekeld. Ha a skálát közben szolmizálva énekled, a hangközök hallás alapján is rögzülnek.

Tipp: a skálákhoz illő tempót a metronómmal tarthatod, a hangnem előjegyzését pedig a kvintkörön is megnézheted.