Ajándékozás rokonok között: mikor illetékmentes, és mikor kell fizetni?

Ha szülő ad a gyerekének (vagy nagyszülő az unokájának), házastárs a házastársának, illetve testvér a testvérének, nem kell ajándékozási illetéket fizetni, és a NAV-nak sem kell bejelenteni az ajándékot. Minden más esetben, így nagynéni, unokatestvér, sógor vagy a nem bejegyzett élettárs ajándékánál a megajándékozott fizet: főszabály szerint az ajándék tiszta értékének 18%-át, lakásnál 9%-át. Ezek a szabályok 2026. novemberi állapot szerint érvényesek.

A cikk általános tájékoztatás, nem jogi tanácsadás. Nagyobb értékű ajándékozás, különösen ingatlan előtt kérdezz ügyvédet vagy közjegyzőt.

Kik között illetékmentes az ajándék?

Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 17. § (1) bekezdése sorolja fel a mentességeket. A családot érintő két pont:

• p) pont: mentes az ajándék, amelyet az ajándékozó egyenes ági rokona (az örökbefogadáson alapuló rokonságot is ideértve) vagy házastársa kap;
• w) pont: mentes az ajándék, amelyet az ajándékozó testvére kap.

Egyenes ági rokon a felmenő (szülő, nagyszülő, dédszülő) és a lemenő (gyerek, unoka, dédunoka). A törvény testvérnek azt tekinti, akinek legalább az egyik szülője vagy örökbefogadója azonos az ajándékozóéval, így a féltestvér is mentes. A NAV információs füzete szerint a bejegyzett élettársat ugyanazok a mentességek illetik meg, mint a házastársat.

A táblázat lényege: a mentesség nem a „család” fogalmához, hanem a pontos rokoni fokhoz kötődik. A sima élettárs az Itv. szerint nem mentes, akárhány éve éltek együtt. Ugyanígy fizet a meny vagy a vő: ha a szülő a gyerekének és a gyerek házastársának közösen ajándékoz lakást, a menyre vagy a vőre eső rész után illeték jár.

Mennyi az illeték, ha nem vagytok közeli rokonok?

Az Itv. 12. §-a szerint:

• az általános mérték a megajándékozottnak jutó ajándék tiszta értékének 18%-a;
• lakástulajdon (és a lakáshoz kapcsolódó vagyoni értékű jog, például haszonélvezet) ingyenes szerzésekor 9%;
• gépjármű ajándékozásakor a gépjármű visszterhes vagyonátruházási illetékének kétszerese.

A tiszta érték a forgalmi érték, csökkentve az ajándékot terhelő adóssággal és egyéb teherrel. A forgalmi értékről a megajándékozott nyilatkozhat, de végül a NAV állapítja meg, ingatlannál jellemzően összehasonlító adatok alapján. Ha a megajándékozott átvállalja az ajándékot terhelő adósságot (például a lakáson lévő hitelt), az átvállalt rész után visszterhes vagyonátruházási illetéket fizet. Ez utóbbi nem vonatkozik az egyenes ági rokonra.

A százalékot a százalékszámító kalkulátorral gyorsan ellenőrizheted. Ha az ingatlant nem ajándékba kapod, hanem megveszed, más szabály és más kulcs érvényes, ahhoz a vagyonszerzési illeték kalkulátor való.

Ingóság és pénz: a 150 000 forintos határ

Az Itv. 11. § (2) bekezdése szerint az ajándékozás akkor illetékköteles, ha:

1. okiratot állítottak ki róla (például ajándékozási szerződést írtatok), az értéktől függetlenül, vagy
2. okirat nincs, de ingónál az egy megajándékozottnak jutó forgalmi érték meghaladja a 150 000 forintot.

A pénz is ingó: az Itv. értelmező rendelkezése (102. §) a fizetőeszközt kifejezetten az ingók közé sorolja. Vagyis ha egy nagynéni 150 000 forintnál többet utal az unokaöccsének, az akkor is illetékköteles, ha semmit nem írtak alá. Ha viszont ugyanez az összeg szülőtől, nagyszülőtől vagy testvértől érkezik, nincs illeték, és nem kell bejelenteni.

Figyelj arra is, hogy a határ megajándékozottanként értendő: ha két unokaöcs kap 100 000–100 000 forintot, egyikük sem lépi át.

Bejelentés: ki, hová, mikor?

A bejelentési kötelezettség főszabály szerint az illetékmentes ajándékra is vonatkozik, de az Itv. 91. § (5) bekezdése kiveszi alóla az egyenes ági rokonok, a házastársak és a testvérek közötti ajándékozást. A NAV füzete ezt külön is kimondja: ezeknél az ajándékot nem kell bejelenteni a NAV-hoz.

Ha illetékköteles az ajándék, a megajándékozott teendője a vagyontárgytól függ:

• Ingóság és pénz: közvetlenül a NAV-nál kell bejelenteni, az illetékkötelezettség keletkezésétől számított 30 napon belül. Erre a NAV az AVBA adatlapot rendszeresítette (papíron vagy elektronikusan), de a használata nem kötelező: megfelelő tartalmú saját nyilatkozat is elég. Ha készült szerződés, a másolatát csatold. Okirat nélküli ajándékot szóban is be lehet jelenteni.
• Ingatlan: a szerződést a tulajdonjog bejegyzésére irányuló kérelemmel együtt az ingatlanügyi hatósághoz (a kormányhivatal földhivatali osztályához) kell benyújtani, az illeték megállapításához szükséges nyilatkozatokat pedig a NAV rendszerében vagy papíron, szintén 30 napon belül kell megtenni. A NAV erre a B400E adatlapot rendszeresítette.

A kötelezettség ingatlannál a szerződés megkötésének napján, ingónál az okirat aláírásának napján, okirat nélkül az ajándék átvételekor keletkezik. A NAV fizetési meghagyást küld, és a NAV tájékoztatója szerint a kézhezvételtől számított 30 napon belül kell fizetni. A bejelentés elmulasztása vagy késése miatt magánszemélyre 400 000 forintig terjedő mulasztási bírság szabható ki, akkor is, ha végül nem kellene illetéket fizetnie.

Kell írásba foglalni az ajándékozást?

Ingatlan ajándékozásához a Ptk. 6:235. § (2) bekezdése szerint a szerződést írásba kell foglalni, és a tulajdonjog csak az ingatlan-nyilvántartási bejegyzéssel száll át. A földhivatali bejegyzéshez a gyakorlatban ügyvéd vagy közjegyző készíti az okiratot. Házastársak között az életközösség alatt kötött ajándékozási szerződésre a Ptk. 4:41. §-a szigorúbb formát ír elő: közokiratot vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratot, ingónál is.

Ingóságnál és pénznél egyébként nincs kötelező írásbeli forma, de egy egyszerű szerződés később sok vitát megelőz (például hogy ajándék vagy kölcsön volt-e). Ehhez az ajándékozási szerződés minta jó kiindulópont. Tartsd szem előtt, hogy nem mentes rokonnál az okirat önmagában illetékkötelessé teszi az ajándékot, a 150 000 forint alatt is.

Nagyobb ajándéknál az öröklésre is érdemes gondolni, mert az életben kapott ajándék beszámíthat a kötelesrészbe. Erről a végrendelet írásáról szóló útmutatóban olvashatsz.

Két kidolgozott példa

1. Szülő ajándékoz lakást a gyerekének. Anna 32 millió forintos lakását a lányának ajándékozza. A lánya egyenes ági rokon, ezért az Itv. 17. § (1) p) pontja szerint nincs illeték, és a NAV-nak sem kell bejelenteni. A teendő: írásbeli, ügyvéd vagy közjegyző által elkészített ajándékozási szerződés, majd a tulajdonjog bejegyzése a földhivatalnál. Ha Anna a lakást a lánya és a veje közös tulajdonába adná fele-fele arányban, a vőre eső 16 millió forint után 9% járna: 1 440 000 forint.

2. Nagynéni ad pénzt az unokaöccsének. Éva 2 000 000 forintot utal az unokaöccsének autóvásárlásra. Az unokaöcs oldalági rokon, nem mentes, és az összeg a 150 000 forintos határ fölött van, így szerződés nélkül is illetékköteles. Pénzajándéknál az általános 18% jár:

Az unokaöccsnek 30 napon belül kell bejelentenie az ajándékot a NAV-nál, majd a fizetési meghagyás alapján fizetnie. Ha ugyanezt a pénzt Éva a saját fiának adná, nem kellene sem fizetni, sem bejelenteni.

Gyakori kérdések

Az élettársam ajándéka illetékmentes?

Csak akkor, ha bejegyzett élettársak vagytok. A sima (nem bejegyzett) élettárs ajándéka után 18%, lakásnál 9% az illeték, ha okirat készült, vagy ingónál az érték 150 000 forint fölött van.

A nagyszülő ajándéka az unokának is mentes?

Igen. Az unoka egyenes ági lemenő rokon, ugyanúgy, mint a gyerek, ezért se illeték, se bejelentés nincs.

A testvérem gyereke (unokaöcsém) kaphat illetékmentesen?

Nem. Az unokaöcs, az unokahúg és a nagynéni oldalági rokon, rájuk nem vonatkozik a mentesség.

Kell bejelentenem, ha anyukám pénzt utalt nekem?

Nem. A NAV tájékoztatója szerint az egyenes ági rokonok, testvérek és házastársak (bejegyzett élettársak) közötti illetékmentes ajándékot nem kell bejelenteni a NAV-hoz.

Ha ajándékozási szerződést írunk, illetéket kell fizetni 150 000 forint alatt is?

Ha nem vagytok mentes rokonok, igen: az okirat kiállítása önmagában illetékkötelessé teszi az ajándékot, az értéktől függetlenül. Mentes rokonok között ilyenkor sincs illeték.