Unicode karakterek: jelek másolása és karakterkódok

Vannak jelek, amelyekre gyakran szükség van, de a billentyűzeten nincsenek rajta: a magyar alsó-felső idézőjel („ ”), a nagykötőjel (–), a szorzásjel (×), a fokjel (°), a közelítőleg egyenlő jel (≈), az euró (€), a pipa (✓) vagy egy nyíl (→). Ilyenkor általában rákeresünk, kimásoljuk valahonnan, vagy megpróbálunk visszaemlékezni egy Alt-kódra.

Az eszköz felső részén ezek csoportosítva, magyar nevükkel együtt szerepelnek: magyar tipográfia, matematika, pénz és mértékegység, nyilak, jelek. Egy kattintással a vágólapra kerülnek, és bárhová beilleszthetők. Ha az egérrel egy jel fölé mész, a neve és a Unicode-kódja is látszik.

A magyar helyesírás és tipográfia néhány jelet másképp használ, mint az angol:

• Idézőjel: magyarul „így” – alul nyit, felül zár. A belső idézőjel a »lúdláb«: „Azt mondta: »Holnap jövök.«”
• Gondolatjel: a nagykötőjel (–), szóközökkel körülvéve: „A Krux – ahogy a neve is mutatja – …”. A rövid kötőjel (-) szóösszetételekhez és elváláshoz való.
• Nagykötőjel tartományokban: 2025–2026, Budapest–Bécs, szóköz nélkül.
• Három pont (…): egyetlen jelként szebb, mint három külön pont.
• Nem törő szóköz: a szám és mértékegység (10 km), a dátum részei között, és a rövid szavak után a sor végén.

Ezek mind megtalálhatók a magyar tipográfia csoportban.

Ha beírsz vagy bemásolsz egy karaktert, az eszköz táblázatban mutatja az adatait:

A fajta oszlop megmondja, hogy a jel betű, szám, írásjel, szimbólum, szóköz, kombináló jel vagy láthatatlan formázókarakter. Ez segít, ha egy szövegben furcsa, nem látható jelet keresel; erre a láthatatlan karakter eszköz külön is alkalmas.

A harmadik részben fordítva dolgozhatsz: ha ismered a karakter kódját, beírhatod többféle formában – U+2713, 0x2713, \u2713, ✓, ✓ vagy csak 10003 –, és az eszköz megmutatja a karaktert, amelyet aztán kimásolhatsz. Ez akkor hasznos, ha egy dokumentációban, hibaüzenetben vagy forráskódban egy kódot látsz, és tudni szeretnéd, milyen jelet takar.

Az emojik és a ritkább jelek egy része több kódpontból áll (például egy bőrszínnel módosított emoji vagy egy zászló). Ezeket a táblázat kódpontonként bontva mutatja.

A Unicode a világ írásrendszereinek közös kódtáblája: minden betűnek, számnak, jelnek és emojinak egyedi számot, kódpontot ad. Így egy magyar szöveg, egy kínai írásjel és egy emoji ugyanabban a fájlban is helyesen jelenik meg. A kódpontokat bájtokká a kódolás alakítja; a weben ma az UTF-8 a szabvány, amelyben az angol betűk 1, a magyar ékezetes betűk 2, a legtöbb szimbólum 3, az emojik 4 bájtot foglalnak.

Néhány gyakori jel billentyűzetről is beírható, de a módszer rendszerenként más:

• Windows: a numerikus billentyűzeten az Alt lenyomva tartásával beírt kóddal, például Alt + 0150 a nagykötőjel (–), Alt + 0132 az alsó idézőjel („), Alt + 0148 a felső (”), Alt + 0215 a szorzásjel (×). A Win + . billentyűkombináció az emojik és jelek panelét nyitja meg.
• macOS: az Option billentyűvel, például Option + kötőjel a nagykötőjel; a Ctrl + Cmd + szóköz a jelválasztót nyitja meg.
• Telefon: sok jel a betű vagy írásjel hosszan nyomva tartásával jön elő, például a kötőjelnél a nagykötőjel, az idézőjelnél a magyar idézőjelek.
• Word: a Beszúrás › Szimbólum menü, illetve sok jelnél az automatikus javítás (például két kötőjelből nagykötőjel).

Ha ezek nem kéznél vannak, vagy ritkábban kell egy jel, egyszerűbb itt egy kattintással kimásolni.