URL kódolás és dekódolás online

A webcímekben csak korlátozott karakterkészlet szerepelhet: az angol ábécé betűi, a számjegyek és néhány jel. Minden más karaktert – a szóközt, az ékezetes betűket, a & = ? # / jeleket, ha nem az eredeti szerepükben állnak – százalékjeles kóddal kell helyettesíteni. Ezt hívják URL-kódolásnak vagy percent-encodingnak (angolul url encode).

A kódolás a karakter UTF-8 bájtjait írja ki %XX formában: a szóköz %20, az á %C3%A1, az ő %C5%91. Így a „tükörfúrógép” szóból a webcímben „t%C3%BCk%C3%B6rf%C3%BAr%C3%B3g%C3%A9p” lesz. A böngésző a címsorban általában visszaalakítva, olvashatóan mutatja, de a háttérben, a megosztott linkekben és a programok között a kódolt forma utazik.

Az eszköz élőben dolgozik: ahogy gépelsz vagy irányt váltasz, az eredmény azonnal frissül, így könnyen összevetheted a különböző módokat ugyanazon a szövegen.

• Paraméterérték (encodeURIComponent): a legszigorúbb. Minden olyan jelet kódol, amelynek a webcímben külön jelentése van (& = ? / # +), ezért egyetlen paraméter értékéhez ez a helyes, például egy keresőszóhoz vagy egy átirányítási címhez, amely maga is webcím.
• Teljes URL (encodeURI): a webcím szerkezetét adó jeleket (: / ? & = #) meghagyja, csak a szóközt, az ékezeteket és a többi tiltott karaktert kódolja. Akkor használd, ha egy egész címet kell rendbe tenni.
• Űrlap (x-www-form-urlencoded): olyan, mint a paraméterérték, de a szóközt + jellel írja. Így küldik a böngészők a hagyományos űrlapok adatait.

Ha nem tudod, melyik kell, a paraméterérték a biztonságos választás egy-egy értékhez.

Látszik, hogy a teljes URL mód a ? és = jeleket érintetlenül hagyja, a paraméterérték mód viszont az & és = jeleket is kódolja.

Dekódolás irányban egy kódolt webcímet vagy szöveget olvasható formára alakít. Ez jól jön, ha egy hosszú, %-kódokkal teli linket kaptál, és látni szeretnéd, mi van benne: milyen keresőszó, milyen átirányítási cím, milyen követőkód. Ha a bemenet teljes webcím, az eszköz a lekérdezési paramétereket (a ? utáni részt) táblázatban, név–érték párokban is megmutatja.

A „+ jel szóközt jelent” beállítás az űrlapokból és sok keresőből származó címekhez kell. Ha a szövegben érvénytelen %-kód van (például egy levágott link végén), az eszköz a hibás részt változatlanul hagyja, a többit dekódolja, és erről figyelmeztet.

• Kettős kódolás: ha egy már kódolt szöveget újra kódolsz, a % jelből %25 lesz (a %20-ból %2520). Ha egy linkben %25-öt látsz, valószínűleg kétszer kódolták. Dekódold kétszer.
• Rossz mód: a teljes URL módban kódolt paraméterérték elronthatja a címet, ha az értékben & vagy = jel van, mert a szerver azt új paraméternek veszi.
• A + jel: egy paraméterértékben a valódi + jelet %2B-ként kell küldeni, különben a szerver szóköznek értelmezheti. Ez telefonszámoknál (+36) gyakori hiba.
• Régi kódolás: régi rendszerek az ékezetes betűket Latin-2 kódolással (például %F5 az ő-re) kódolták; ezt az UTF-8-as dekódoló nem tudja értelmezni.

Fejlesztőknek API-hívások és átirányítások összeállításához, marketingeseknek a kampánylinkek (UTM-paraméterek) ellenőrzéséhez, rendszergazdáknak a naplófájlokban szereplő címek olvasásához, és bárkinek, aki egy furcsa, %-jelekkel teli linket kapott, és látni szeretné, hová vezet. Az eredmény gépelés közben frissül, és egy gombbal visszatehető a bemenetbe.

Tipp: ha egy kampánylinket állítasz össze, minden paraméterértéket külön kódolj paraméterérték módban, és csak utána fűzd őket össze & jellel. Az URL kódolása és visszafejtése a böngésződben történik, így tokeneket, paramétereket és belső címeket is biztonságosan átalakíthatsz.