Az átalányadózás az egyéni vállalkozók egyik legnépszerűbb adózási módja, mert nem kell költségszámlákat gyűjteni: a törvény a bevétel egy rögzített százalékát költségnek tekinti, és csak a maradék után kell adózni. 2026-ban két kedvező változás is van: az általános költséghányad 40%-ról 45%-ra nőtt (a hatályos törvény szerint 2027-től 50% lesz, a 2026. október 27-én benyújtott javaslat viszont 45%-on tartaná), a főfoglalkozásúak szocho-minimuma pedig a minimálbér 112,5%-áról 100%-ára csökkent. Ebben az útmutatóban a számítás menetét, a határokat és a buktatókat vesszük sorra.
A 2026-os számok egy táblázatban
| Tétel | 2026 |
|---|---|
| Általános költséghányad | 45% (hatályos törvény szerint 2027-től 50%; a benyújtott javaslat 45%-on tartaná) |
| Emelt költséghányad (felsorolt tevékenységek) | 80% |
| Kizárólag kiskereskedelmi tevékenység | 90% |
| Adó- és járulékmentes jövedelemrész | évi 1 936 800 Ft (az éves minimálbér fele) |
| Bevételi határ | 38 736 000 Ft (az éves minimálbér tízszerese) |
| Bevételi határ kizárólag kiskereskedelemnél | 193 680 000 Ft (ötvenszeres) |
| Szja | 15% |
| TB-járulék | 18,5% |
| Szociális hozzájárulási adó | 13% |
A kiskereskedelmi bevételi határt a NAV 2025-ös tájékoztatója írja le szabályként (az éves minimálbér ötvenszerese); a 2026-os összeget ebből számoltuk, hivatalos 2026-os NAV-közleményben nem láttuk.
Melyik költséghányad vonatkozik rád?
- 45% – az általános eset: a legtöbb szolgáltatás, szellemi tevékenység, tanácsadás, informatika, oktatás.
- 80% – a törvényben felsorolt tevékenységek, jellemzően mezőgazdasági, ipari, építőipari és egyes kézműves, javító jellegű tevékenységek. Hogy a te TEÁOR-számod ide tartozik-e, azt a személyi jövedelemadóról szóló törvény átalányadózásra vonatkozó szabályai (Szja tv. 50. §) határozzák meg; kétség esetén kérdezd a NAV-ot vagy könyvelőt.
- 90% – ha kizárólag kiskereskedelmi tevékenységet folytatsz. Ha mellette mást is csinálsz, ez a kulcs nem alkalmazható.
Az emelt hányadok akkor alkalmazhatók, ha a bevételed kizárólag ilyen tevékenységből származik. Ha vegyes a tevékenységed, főszabályként az általános hányaddal kell számolni; vegyes esetben érdemes könyvelővel egyeztetni.
A számítás lépései
- Bevétel: az adott időszakban (negyedév, év) befolyt bevétel, áfa nélkül, ha áfakörös vagy.
- Jövedelem: bevétel × (1 − költséghányad). 45%-nál a bevétel 55%-a.
- Adómentes rész levonása: a jövedelemből évente az éves minimálbér fele, 2026-ban 1 936 800 Ft szja-, járulék- és szochomentes.
- Szja: a mentes rész feletti jövedelem 15%-a. (Ha jogosult vagy rá, a 25 év alattiak vagy az anyák kedvezménye ezt is csökkenti.)
- TB-járulék: a mentes rész feletti jövedelem 18,5%-a, főfoglalkozásúnál legalább a minimálbér (szakképzettséget igénylő tevékenységnél a garantált bérminimum) után.
- Szocho: a mentes rész feletti jövedelem 13%-a, főfoglalkozásúnál 2026-tól legalább a minimálbér 100%-a után.
Kidolgozott példa
Főfoglalkozású egyéni vállalkozó, informatikai szolgáltatás (45%), éves bevétel 12 000 000 Ft.
| Lépés | Összeg |
|---|---|
| Bevétel | 12 000 000 Ft |
| Költséghányad (45%) | 5 400 000 Ft |
| Jövedelem | 6 600 000 Ft |
| Adómentes rész | − 1 936 800 Ft |
| Adóköteles jövedelem | 4 663 200 Ft |
| Szja (15%) | 699 480 Ft |
| TB-járulék (18,5%) | 862 692 Ft |
| Szocho (13%) | 606 216 Ft |
| Összes közteher | 2 168 388 Ft (a bevétel 18,1%-a) |
A példában az adóköteles jövedelem nagyobb, mint az éves minimálbér (3 873 600 Ft), ezért a minimum járulékalap nem szól bele. Kisebb bevételnél viszont igen: főfoglalkozásban havonta legalább a minimálbér, illetve garantált bérminimum után kell TB-járulékot és szochót fizetni, akkor is, ha a jövedelmed ennél kevesebb. Ilyenkor a közteher aránya a bevételhez képest jelentősen megnő.
Ha ugyanez a vállalkozó 24 000 000 Ft bevételt ér el, a közteher kb. 5,24 millió Ft, a bevétel 21,8%-a. Ugyanakkora bevétel mellett ez annál kedvezőbb, minél kevesebb a valós költséged: ha a tényleges költségeid meghaladják a 45%-ot, a vállalkozói jövedelem szerinti adózás vagy más forma (pl. KIVA egy társaságban) jobb lehet – ezt érdemes könyvelővel átszámolni.
Bevételi határ: mi történik, ha túllépsz?
A határ éves, és a teljes bevételre vonatkozik. Ha év közben működést kezdesz, a határt időarányosan kell figyelembe venni. Túllépéskor az átalányadózásra való jogosultság megszűnik, és az adott évtől a vállalkozói jövedelem szerinti adózás szabályai szerint kell adózni; az erre vonatkozó részletes átmeneti szabályokat a NAV átalányadó-tájékoztatója írja le. Ha a bevételed közelít a határhoz, negyedévente számold újra.
Áfa: külön kérdés
Az átalányadózás az szja-ról szól, az áfától független. 2026-ban az alanyi adómentesség határa 20 millió Ft (2027-ben 22, 2028-ban 24 millió Ft lesz a NAV szerint). Ha e felett vagy, vagy nem választottad az alanyi mentességet, 27%-os (vagy kedvezményes) áfát kell felszámítanod, és az átalányadó alapja a nettó (áfa nélküli) bevétel. Az áfa számításáról: áfakulcsok és áfaszámítás.
Bevallás és fizetés
- Az szja-előleget negyedévente kell kiszámolni és megfizetni, a negyedévet követő hónap 12-éig.
- A járulékokat és a szochót a NAV egyéni vállalkozóknak szóló tájékoztatója szerint kell bevallani (havi bontásban, az 58-as bevallásban) és megfizetni. A pontos határidőket az aktuális NAV-adónaptárban ellenőrizd, mert mi itt csak a főszabályt foglaljuk össze.
- Az éves elszámolás az szja-bevallásban történik, a tárgyévet követő év május 20-ig.
- Az átalányadózást év elején (vagy a tevékenység kezdésekor) kell választani, és évközben nem lehet vele kezdeni vagy abbahagyni, kivéve a bevételi határ túllépését.
Mellékfoglalkozás, nyugdíjasok
Mellékfoglalkozású (pl. heti 36 órás munkaviszony mellett vállalkozó) átalányadózónál nincs minimum járulékalap, a járulékot és a szochót a tényleges, mentes rész feletti jövedelem után kell fizetni. A kiegészítő tevékenységű (pl. saját jogú nyugdíjas) vállalkozókra eltérő járulékszabályok vonatkoznak, ezeket a NAV tájékoztatója részletezi.
Negyedéves számítás: így néz ki év közben
Az szja-előleget negyedévente kell megállapítani. Az adómentes rész év közbeni figyelembevételének pontos módját a NAV átalányadó-tájékoztatója írja le; egyenletes bevételnél, időarányos mentes résszel számolva a fenti, évi 12 millió forintos példa így néz ki:
| Negyedév | Bevétel | Jövedelem (55%) | Mentes rész (negyedévre) | Adóköteles | Szja-előleg (15%) |
|---|---|---|---|---|---|
| I. | 3 000 000 Ft | 1 650 000 Ft | 484 200 Ft | 1 165 800 Ft | 174 870 Ft |
| II. | 3 000 000 Ft | 1 650 000 Ft | 484 200 Ft | 1 165 800 Ft | 174 870 Ft |
| III. | 3 000 000 Ft | 1 650 000 Ft | 484 200 Ft | 1 165 800 Ft | 174 870 Ft |
| IV. | 3 000 000 Ft | 1 650 000 Ft | 484 200 Ft | 1 165 800 Ft | 174 870 Ft |
| Év | 12 000 000 Ft | 6 600 000 Ft | 1 936 800 Ft | 4 663 200 Ft | 699 480 Ft |
Ha a bevétel egyenetlen (például nyáron nagyobb), a negyedéves előlegek eltérnek, és az éves bevallás rendezi a különbséget. A átalányadó-kalkulátor éves és havi bontásban is számol, az egyéni vállalkozói kalkulátorral pedig összevetheted más adózási móddal.
Átalányadó vagy vállalkozói jövedelem szerinti adózás?
Döntés előtt ezeket érdemes végiggondolni:
- Valós költségarány. Ha a tényleges, számlával igazolható költséged tartósan a bevétel 45%-a alatt van, az átalányadó jellemzően kedvezőbb. Efölött érdemes összehasonlítani.
- Adminisztráció. Átalányadózóként bevételi nyilvántartást kell vezetni, költségszámlákat nem; a vállalkozói jövedelem szerinti adózás könyvelési igénye nagyobb.
- Beruházás. Nagy eszközbeszerzés (gép, jármű) költsége átalányadóban nem érvényesíthető külön, mert a költséghányad mindent lefed.
- Bevételi határ. Ha a bevételed a 38,7 milliós határ közelében mozog, a túllépés kockázata miatt érdemes előre tervezni.
- Ellátások. A járulékalap határozza meg a táppénz, a nyugdíj és más ellátások alapját: a minimum járulékalap mellett ezek is alacsonyabbak lesznek.
Gyakori hibák
- Bruttó (áfás) bevétellel számolnak áfakörös vállalkozóként – az átalányadó alapja a nettó bevétel.
- Elfelejtik a minimum járulékalapot kis bevételnél, főfoglalkozásban.
- Rossz költséghányadot alkalmaznak, mert a tevékenység csak részben esik az emelt kulcs alá.
- Nem figyelik az évközi bevételt, és a bevételi határ túllépése csak év végén derül ki.
Gyakori kérdések
Mennyi az átalányadó adómentes része 2026-ban?
Az éves minimálbér fele, 1 936 800 Ft. Eddig a jövedelemig nem kell szja-t, TB-járulékot és szochót fizetni (a főfoglalkozásúak minimum járulékfizetési kötelezettsége viszont ettől függetlenül fennáll).
Mennyi az átalányadózás bevételi határa 2026-ban?
38 736 000 Ft, ami a 2026-os éves minimálbér tízszerese. Kizárólag kiskereskedelmi tevékenységnél az ötvenszerese, 193 680 000 Ft.
Változik a költséghányad 2027-ben?
A NAV tájékoztatója szerint a ma hatályos törvény alapján az általános költséghányad 2026-ban 45%, 2027-től 50%. A 2026. október 27-én benyújtott adócsomag ezt az emelést elhagyná, a hányad 45% maradna; ez még nem elfogadott javaslat. A 80%-os és 90%-os hányad nem változik. A 2027-es lehetőségeket (átalányadó, új KATA, Kft.) a vállalkozási forma összehasonlítóban vetheted össze.
Számít a bevételbe az áfa?
Nem. Ha áfakörös vagy, az átalányadó alapja a nettó bevétel; a beszedett áfát a NAV-nak kell befizetni.
Megéri az átalányadó, ha sok költségem van?
Ha a tényleges, igazolható költségeid tartósan meghaladják a költséghányadot, a vállalkozói jövedelem szerinti adózás kedvezőbb lehet. Ezt érdemes a saját számaiddal, könyvelővel átszámolni.
Források
- NAV: Kedvező változások az átalányadózásban
- NAV: Változások az egyéni vállalkozók átalányadózásában
- NAV: Jó hír a kkv-knak: tovább emelkedik az alanyi adómentesség határa
- Kormányhivatalok: Mennyi is 2026-ban? (PDF)
- A szabályok: a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) átalányadózásról szóló rendelkezései (50. §-tól)
Utoljára ellenőrizve: 2026. november 2.
Ez az útmutató általános tájékoztatás, nem jogi, adó- vagy pénzügyi tanácsadás. Egyedi helyzetben kérdezd a NAV-ot, a bérszámfejtőt vagy szakértőt.