Egyéni vállalkozó adózása és járulék kalkulátor

Egyéni vállalkozóként két szja-alapú adózási mód közül választhatsz (a KATA 2022 óta csak szűk körben érhető el):

• Átalányadó: a bevételből egy jogszabályban rögzített költséghányadot vonsz le (2026-ban általában 45%, egyes felsorolt tevékenységeknél 80%, kizárólag kiskereskedelemnél 90%), és a maradék jövedelemre fizetsz szja-t, TB-járulékot és szochót. A tényleges költségeidet nem kell igazolnod, de nem is vonhatod le.
• Vállalkozói jövedelem szerinti adózás: a bevételből a tényleges, számlával igazolt költségeket vonod le. Ami magadnak kiveszel (vállalkozói kivét), az a bérhez hasonlóan adózik; a megmaradó nyereség után 9% vállalkozói szja jár, és ha kiveszed, osztalékként is adózik.

Az egyéni vállalkozó kalkulátor ugyanarra a bevételre és költségre mindkét módszerrel kiszámolja a közterhet, és megmutatja, melyik hagy több pénzt neked a költségek kifizetése után. Ez becslés, de jó kiindulópont a könyvelővel való beszélgetéshez.

Az átalányadó legfontosabb 2026-os számai:

Elem	2026
Költséghányad	45% (általános), 80% (felsorolt tevékenységek), 90% (csak kiskereskedelem)
Adómentes jövedelemrész	az éves minimálbér fele: 1 936 800 Ft
Szja	a mentes rész feletti jövedelem 15%-a
TB-járulék, szocho (főfoglalkozású)	18,5% és 13%, havi minimum alap: minimálbér (vagy garantált bérminimum)
Bevételi értékhatár	az éves minimálbér tízszerese (kiskereskedelemnél ötvenszerese)

Példa: 12 000 000 Ft bevétel, 45%-os költséghányad: az átalányban megállapított jövedelem 6 600 000 Ft. Ebből 1 936 800 Ft mentes, a maradék 4 663 200 Ft után jár a 15% szja (kb. 699 000 Ft), a járulékok pedig a havi jövedelem, de legalább a minimálbér után.

A 2026-os 45%-os általános költséghányad a NAV tájékoztatása szerint 2027-től 50%-ra emelkedik.

1. Vállalkozói kivét: amit havonta magadnak kifizetsz. Ez után 15% szja, 18,5% TB-járulék és 13% szocho jár. Főfoglalkozásúnál a járulékokat legalább a minimálbér (szakképzettséget igénylő tevékenységnél a garantált bérminimum) után akkor is fizetni kell, ha a kivét kevesebb.
2. Vállalkozói adóalap: bevétel − költségek − kivét − a kivét utáni szocho.
3. Vállalkozói szja: az adóalap 9%-a.
4. Vállalkozói osztalékalap: az adóalap a 9% levonása után. Ha kiveszed, 15% szja és 13% szocho jár utána (a szocho a szocho-plafonig, 2026-ban évi 7 747 200 Ft-ig).

Példa (főfoglalkozású, 12 000 000 Ft bevétel, 2 000 000 Ft költség, minimálbér összegű kivét): a kivét és járulékai után kb. 5,6 millió Ft vállalkozói adóalap marad, ennek 9%-a kb. 506 000 Ft. Ha a maradékot is kiveszed, a teljes közteher kb. 3,6 millió Ft, a költségek után kb. 6,4 millió Ft marad.

Ugyanezekkel a számokkal az átalányadó kedvezőbb: ott a közteher kb. 2,5 millió Ft (699 000 Ft szja, kb. 1,05 millió Ft TB-járulék és kb. 740 000 Ft szocho), így a 2 millió Ft költség kifizetése után kb. 7,5 millió Ft marad. Ennek oka, hogy a 45%-os költséghányad (5,4 millió Ft) jóval több, mint a tényleges 2 millió Ft költség, ráadásul az átalányadónál a nyereség kivétele után nem jár külön osztalékadó. Ha viszont a valós költségeid magasak, a vállalkozói jövedelem szerinti adózás nyerhet.

A kalkulátor egyszerűsített modell, hogy a két módszert gyorsan össze lehessen vetni. Nem számol:

• helyi iparűzési adóval (az önkormányzat határozza meg, átalányadósnál egyszerűsített alap is választható);
• áfával (alanyi adómentesség esetén nem kell, egyébként a bevétel nettóját írd be);
• a jövedelem-(nyereség-)minimum szabállyal, az értékcsökkenés részleteivel, a kamarai hozzájárulással;
• a családi és egyéb szja-kedvezményekkel, amelyek az átalányadóból és a kivét adójából is csökkenthetnek.

Mellékfoglalkozásúnál (például munkaviszony mellett) nincs minimum járulékalap, nyugdíjasnál pedig nincs TB-járulék és szocho; a kalkulátor ezeket a jogállás-választóval kezeli. Döntés előtt mindenképp beszélj könyvelővel: az adózási mód váltásának határideje és következményei vannak.