Római szám átváltó

A római szám átváltó két irányba dolgozik: arab számból (1, 2, 3…) római számot készít, és egy római számról megmondja, mennyit ér. Angolul roman numeral converter néven keresik. Ha csak néha találkozol római számokkal, könnyű elbizonytalanodni: a 49 XLIX vagy IL? A 1990 MCMXC vagy MXM? Az eszköz a szabályos alakot adja meg.

Magyar szövegekben ma is sok helyen kell római szám:

• dátumokban a hónap jelölésére: 2026. XI. 2.,
• budapesti kerületeknél: XIII. kerület,
• századoknál: XX. század,
• uralkodók és pápák nevében: IV. Béla,
• fejezetek, kötetek, osztályok számozásában,
• óralapokon, emléktáblákon, filmek stáblistájában az évszámnál.

A római számírás hét jelet használ:

A mai, szabályosnak tekintett írásmód néhány egyszerű elven alapul:

1. Összeadás: ha a jelek csökkenő sorrendben állnak, összeadod őket. VIII = 5 + 1 + 1 + 1 = 8.
2. Kivonás: ha egy kisebb jel egy nagyobb előtt áll, levonod. IV = 5 − 1 = 4, XC = 100 − 10 = 90.
3. Csak hat kivonásos pár létezik: IV (4), IX (9), XL (40), XC (90), CD (400), CM (900). Az I csak V és X előtt, az X csak L és C előtt, a C csak D és M előtt állhat kivonó szerepben.
4. Legfeljebb háromszor ismétlődhet egy jel egymás után: III = 3, de a 4 már IV.
5. A V, az L és a D sosem ismétlődik, és sosem áll kivonó szerepben.
6. Nincs nulla. A rómaiak nem írtak nullát, ezért a 0 nem váltható át.

Ebből következik, hogy a hét jellel a legnagyobb szabályosan felírható szám a 3999, vagyis MMMCMXCIX. Ennél nagyobb számokhoz régen a jel fölé húzott vonalat használták (ez ezerszerest jelentett), de ez ma ritka, és a hétköznapi szövegekben nem szükséges.

A legbiztosabb módszer, ha az arab számot helyi értékekre bontod, és mindegyiket külön írod át.

1848 római számmal

• 1000 = M
• 800 = DCCC (500 + 100 + 100 + 100)
• 40 = XL
• 8 = VIII

Összeírva: MDCCCXLVIII.

2026 római számmal

• 2000 = MM
• 20 = XX
• 6 = VI

Összeírva: MMXXVI.

Visszafelé: mennyi az MCMLVI?

Olvasd balról jobbra, és figyeld a kivonásos párokat:

• M = 1000
• CM = 900 (kivonásos pár)
• L = 50
• VI = 6

Összesen: 1000 + 900 + 50 + 6 = 1956.

Ha egy római számban egymás mellett két jel áll, és a bal oldali kisebb, mindig vonj le. Ha nagyobb vagy egyenlő, adj hozzá.

A hónapokhoz: I. január, II. február, III. március, IV. április, V. május, VI. június, VII. július, VIII. augusztus, IX. szeptember, X. október, XI. november, XII. december.

• IC a 99 helyett. Bár logikusnak tűnik (100 − 1), szabálytalan. A helyes alak XCIX (90 + 9).
• IM a 999 helyett. Ugyanez a hiba: a helyes alak CMXCIX.
• VX vagy VL. A V sosem vonódik le, ezért ezek az alakok hibásak az 5 és a 45 jelölésére. Az 5 egyszerűen V, a 45 helyesen XLV.
• IIII a IV helyett. Sok óralapon hagyományból IIII áll, de szövegben a IV a szabályos.
• Hiányzó pont magyar szövegben. Magyarul a római szám sorszámként áll, ezért pont jár utána: XX. század, IV. Béla, VIII. kerület. A pont nem része a római számnak, az átváltó ezért nélküle adja vissza az eredményt.
• Nap is római számmal. Magyar dátumban csak a hónap lehet római szám: 2026. XI. 2., és nem 2026. XI. II.
• Kis- és nagybetű. A római szám hagyományosan nagybetűs. Kisbetűvel (iv, xii) inkább felsorolásokban, oldalszámozásban fordul elő; az átváltó mindkettőt felismeri.

Gyakori kérdés, hogy egy évszám melyik századba tartozik, és azt hogyan írod római számmal. A szabály: a század sorszáma = (évszám − 1) ÷ 100 egészrésze + 1. Egyszerűbben: vedd az évszám első két jegyét, és adj hozzá egyet, kivéve a kerek százas éveket.

A csapda a kerek év: az 1900 még a XIX. század utolsó éve, mert a századok 1-gyel kezdődnek, nem 0-val. A 2000 ugyanígy a XX. század része, a XXI. század 2001-ben kezdődött.