Átadás-átvételi jegyzőkönyv minta lakáshoz

Az átadás-átvételi jegyzőkönyv rögzíti, milyen állapotban, milyen tartozékokkal és milyen mérőóra-állásokkal vette át a lakást a bérlő vagy a vevő. A lakások bérletéről szóló törvény szerint a bérbeadó a lakást rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban köteles átadni, a bérlő pedig a szerződés végén a lakást a rendeltetésszerű használattal járó kopást figyelembe véve adja vissza. Hogy mi számít „eredeti állapotnak”, azt a gyakorlatban ez a jegyzőkönyv bizonyítja.

Három tipikus helyzet:

• beköltözés albérletbe: ebből látszik, mi volt már hibás, amikor a bérlő beköltözött;
• kiköltözés: ebből számoltok el a rezsivel és a kaucióval;
• lakás eladása: a birtokbaadáskor a vevő ezzel veszi át a közműórákat és a kulcsokat.

1. Alapadatok: a lakás címe, az átadó és az átvevő neve, az átadás dátuma és időpontja, a kapcsolódó szerződés.
2. Mérőóra-állások: villany, hideg és meleg víz, gáz, fűtés vagy hőmennyiségmérő. Mindegyiknél a gyári számot is írd be: így nem lehet összekeverni két órát.
3. Kulcsok: bejárati ajtó, postaláda, kapu, garázs, távirányító, belépőkártya, darabszámmal.
4. Leltár: bútorok, gépek, eszközök darabszámmal és állapottal (működik, karcos, hiányos).
5. A lakás állapota: falak, padló, nyílászárók, vizes helyiségek, ismert hibák.
6. Fényképek: dátummal ellátott fotók a helyiségekről és a mérőórákról.
7. Kaució: átadták, visszafizették, vagy milyen levonással jár vissza.
8. Aláírások, szükség esetén tanúkkal.

Az űrlapon a mérőórák és a leltár sorai bővíthetők: a „+ Mérőóra” és a „+ Tétel” gombbal annyi sort adhatsz hozzá, amennyi kell.

• Villanyóra: a fekete vagy fehér számjegyeket írd be; kétzónás (nappali/éjszakai) mérőnél mindkét számlálót külön sorba.
• Vízóra: a fekete számok a köbmétert, a piros számok a tizedeket mutatják. Írd be tizedesvesszővel, például 412,5 m³.
• Gázóra: a vessző előtti számjegyek elegendők (m³).
• Hőmennyiségmérő, fűtésmegosztó: ezeket gyakran a szolgáltató olvassa le távolról; ha van kijelző, a mutatott értéket és a mértékegységet írd be.

Mindegyiknél jegyezd fel a gyári számot is, ez a mérő oldalán vagy előlapján található. Az órákat fényképezd le úgy, hogy a szám és a gyári szám is olvasható legyen.

Beköltözéskor a villanyóra állása 15 822 kWh volt, kiköltözéskor 17 410 kWh. A bérlő tehát 1588 kWh villanyt használt el, ennek díját a közüzemi számlák alapján téríti meg (ha nem a saját nevére íratta a szolgáltatást). A kaució 520 000 Ft. Kiköltözéskor kiderül, hogy a kanapé kárpitja kiszakadt, amit a beköltözési jegyzőkönyv még „jó” állapotúnak írt. A felek 40 000 Ft levonásban egyeznek meg. A kiköltözési jegyzőkönyv „Levonással fizeti vissza” sorába ezt írják:

Kanapé kárpitjavítása: 40 000 Ft. Visszajár: 480 000 Ft.

Ha a beköltözéskor nem készült jegyzőkönyv, vita esetén nehéz bizonyítani, hogy a kár a bérlő idején keletkezett.

• Helyben, együtt töltsétek ki, és ott írjátok alá, ne utólag, emlékezetből.
• Fotózz mindent, a mérőórákat közelről, hogy a szám és a gyári szám is olvasható legyen. A jegyzőkönyvben szerepeljen, hogy a fotók a részét képezik.
• Legyél konkrét: „1 db hajszálrepedés a fürdőszobai csempén, a mosdó mellett”, és ne csak annyi, hogy „kisebb hibák”.
• Az órák állását jelentsd be a szolgáltatóknál is (átíráshoz vagy elszámoláshoz).
• Két példány, mindkét félnek egy.
• A rendeltetésszerű használattal járó kopás (például a festés kifakulása néhány év alatt) nem a bérlő hibája, ezért nem vonható le a kaucióból.

Ha kiköltözéskor nem tudtok megegyezni a kaució levonásáról vagy a károkról, először próbáljatok írásban, tételesen egyeztetni a beköltözési és a kiköltözési jegyzőkönyv alapján. Ha ez sem vezet eredményre, kérj ügyvédet vagy fordulj a bírósághoz. Lakáseladásnál a birtokbaadás gyakran a vételár utolsó részletéhez vagy ügyvédi letéthez kötött: ilyenkor a jegyzőkönyvet az ügyvéd által készített szerződéssel összhangban töltsétek ki. A minta nem jogi tanácsadás. Az adatok csak a böngésződben maradnak.