Hivatkozásgenerátor – APA 7 és MSZ ISO 690

Szakdolgozatban, TDK-dolgozatban, beadandóban és tanulmányban minden átvett gondolatnak, adatnak és idézetnek forrást kell adni. A hivatkozás két részből áll: a szövegközi hivatkozásból – például (Kornai, 1982) –, és az irodalomjegyzék tételéből, amely a forrás összes adatát tartalmazza. A formázás aprólékos munka: hol van pont, mi kerül dőlt betűvel, hogyan kell három szerzőt felsorolni, kell-e a kiadás helye.

A generátor ezt elvégzi helyetted két, Magyarországon elterjedt stílusban:

• APA 7 (American Psychological Association, 7. kiadás): a pszichológia, a pedagógia, a gazdaság- és a társadalomtudományok leggyakoribb stílusa; sok magyar egyetem (például a Corvinus) ezt kéri;
• MSZ ISO 690: a nemzetközi ISO 690 szabvány magyar változata, amelyet több magyar folyóirat és intézmény ír elő.

Az APA-t magyar rövidítésekkel (szerk., kiad., o., é. n.) és angollal (Ed., ed., pp., n.d.) is kérheted; egy dolgozaton belül mindig csak az egyiket használd.

• Szerzők: vezetéknév, vessző, keresztnév kezdőbetűje (Kovács, J.). Két szerzőnél „&” az utolsó előtt (Kovács, J., & Nagy, P.), 3–20 szerzőnél mindenki szerepel, 21 felett az első 19, három pont, majd az utolsó.
• Év zárójelben a szerzők után: (2016). Ha nincs: (é. n.).
• Dőlt betű: könyvnél a cím, cikknél a folyóirat neve és az évfolyam (Magyar Pedagógia, 102(2), 159–178).
• Kiadás helye az APA 7 óta nem kell, csak a kiadó.
• DOI teljes URL-ként: https://doi.org/10.1016/j.cub.2016.05.047. Ha van DOI, URL nem kell.
• Szövegközi hivatkozás: (Kovács & Nagy, 2015), három vagy több szerzőnél (Hisakata et al., 2016).

Példa könyvre: Kornai, J. (1982). A hiány (2. kiad.). Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó.

Példa cikkre: Hisakata, R., Nishida, S., & Johnston, A. (2016). An adaptable metric shapes perceptual space. Current Biology, 26(14), 1911–1915. https://doi.org/10.1016/j.cub.2016.05.047

Az MSZ ISO 690 a forrás adatainak sorrendjét és körét határozza meg; a központozásban az intézmények kissé eltérhetnek. A generátor a szabvány szerkezetét követi, magyar kifejezésekkel:

• Szerzők: VEZETÉKNÉV nagybetűvel, vessző, keresztnév: KORNAI, János. Legfeljebb három nevet sorolunk fel, ennél több szerzőnél az első után „et al.” áll.
• Könyv: SZERZŐ. Cím. Kiadás. Hely: Kiadó, év. ISBN.
• Fejezet: SZERZŐ. Fejezet címe. In: SZERKESZTŐ (szerk.). Kötet címe. Hely: Kiadó, év, p. kezdő–záró oldal.
• Folyóiratcikk: SZERZŐ. Cikk címe. Folyóirat. Év, évfolyam(szám), p. oldalak. DOI.
• Online forrás: SZERZŐ vagy SZERVEZET. Cím [online]. Közreadó, év [megtekintve ÉÉÉÉ. HH. NN.]. Elérhető: URL

Példa: KORNAI, János. A hiány. 2. kiad. Budapest: Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1982.

Az egyes egyetemek és folyóiratok saját útmutatót adnak ki (például „o.” vagy „p.”, „et al.” vagy „és mtsai”); ha a tanszék előírása eltér, az az irányadó.

A DOI (Digital Object Identifier) a tudományos cikkek és sok könyvfejezet állandó azonosítója, általában a cikk első oldalán vagy a kiadó weboldalán található (10.xxxx/… alakban). A generátor a Crossref nyilvános adatbázisából kéri le a szerzőket, a címet, a folyóiratot, az évfolyamot, a számot és az oldalakat.

Az ISBN a könyvek azonosítója (a könyv hátoldalán vagy a copyright-oldalon). Könyvnél az Open Library, ha ott nincs találat, a Google Books adatait használjuk. A lekérdezés közvetlenül a böngésződből megy az adatbázishoz, kulcs és regisztráció nélkül.

Az automatikus adatokat mindig ellenőrizd:

• a nyilvános könyvadatbázisokban a magyar nevek sorrendje gyakran fordított (az utolsó szót veszik vezetéknévnek), és a kiadás helye sokszor hiányzik;
• a Crossref címei néha CSUPA NAGYBETŰSEK vagy angol címkapitalizációjúak;
• sok magyar könyv egyáltalán nincs benne ezekben az adatbázisokban – ilyenkor töltsd ki kézzel a könyv belső címlapja (nem a borító!) alapján.

Ha a lekérdezés nem sikerül (hálózati hiba vagy a böngésző blokkolja), a mezők kézzel ugyanúgy kitölthetők.

1. Vegyes stílus: egy dolgozatban egy stílus legyen, a rövidítések nyelve is egységes (szerk. vagy Ed.).
2. Hiányzó oldalszám folyóiratcikknél és fejezetnél.
3. Borító alapján írt adatok: a cím, az alcím és a kiadás a belső címlapon pontos.
4. Weboldalnál nincs megtekintési dátum: a változó tartalmú oldalaknál kell, MSZ ISO 690-ben mindig.
5. Szövegközi hivatkozás jegyzéktétel nélkül (vagy fordítva): minden hivatkozott mű szerepeljen a jegyzékben, és csak az.
6. Rossz sorrend: az irodalomjegyzék a szerzők vezetékneve szerint betűrendes; a generátor jegyzéke ezt magától megcsinálja, a magyar ábécé szerint.

A „Másolás (dőlt betűvel, Wordbe)” gomb a formázást is viszi, így Wordbe illesztve a címek dőltek maradnak. A függő behúzást (első sor kint, a többi beljebb) Wordben a Bekezdés → Behúzás → Speciális: Függő beállítással kapod meg.