Szótagszámláló: hány szótagból áll a szó vagy a verssor?

A magyar nyelvben a szótagszámlálás szabálya egyszerű: ahány magánhangzó, annyi szótag. A szótagszámláló ezért minden szóban megszámolja a magánhangzókat (a, á, e, é, i, í, o, ó, ö, ő, u, ú, ü, ű), a rövideket és a hosszúakat egyaránt. Az „alma” két, a „kutya” két, az „árvíztűrő” négy szótagú.

A mássalhangzók (köztük a kétjegyű és a hosszú mássalhangzók, például cs, sz, ty, ssz) nem befolyásolják a szótagok számát, csak azt, hol van a szótaghatár. Ez az eszköz a szótagok számát adja meg; az elválasztás helyét nem jelöli.

A szótagszámláló az összesített számon kívül a szavak átlagos szótagszámát is mutatja. Ez a szöveg nehézségéről is árulkodik: a sok hosszú, többszótagú szó nehezebben olvasható, különösen gyerekeknek. Ha egyszerűbb szövegre van szükséged, a táblázatból kiválaszthatod a leghosszabb szavakat, és rövidebbre cserélheted őket.

• Versírás és verselemzés: az ütemhangsúlyos és az időmértékes verselésnél is fontos, hány szótagosak a sorok. A soronkénti bontással egymás mellett látod őket.
• Dalszöveg: ha egy dallamra írsz szöveget, a szótagszám dönti el, elfér-e a sor a zenében.
• Iskolai feladatok: alsósoknak gyakori feladat a szavak szótagolása és a szótagok megszámolása; az eszközzel ellenőrizheted a megoldást.
• Haiku: a hagyományos 5–7–5 szótagos forma ellenőrzése magyar szöveggel.
• Reklám és szlogen: a rövid, ritmusos szövegeknél a szótagszám a hangzást is meghatározza.

A „strand” jól mutatja, hogy a sok mássalhangzó nem növeli a szótagszámot: egyetlen magánhangzója van, ezért egy szótagú.

A táblázatban minden szó mellett ott a szótagszáma, így egy hosszabb szövegnél is könnyen megtalálod a kivételeket.

A szabály a magyar szavakra pontos. Néhány esetben azonban a valódi kiejtés eltérhet attól, amit a betűk mutatnak:

• Régi családnevek: a „Kölcsey” vagy a „Széchenyi” végén az y i-nek hangzik, de az eszköz nem számolja magánhangzónak, mert a mai magyar ábécében mássalhangzó-jelölő szerepe is van.
• Idegen szavak: az angol „house” két magánhangzót tartalmaz, de egy szótagban ejtjük; az eszköz ezt kettőnek számolja.
• Rövidítések és számok: a „KRESZ” vagy a „2026” szótagszáma a kiejtéstől függ, ezt az eszköz nem tudja.

Ilyenkor a táblázatból látod, melyik szónál számolt az eszköz, és kézzel javíthatsz.

A magyar verselésben a szótagszám kulcsfontosságú. Az ütemhangsúlyos versekben (például a népdalokban) a sorok ütemekre bomlanak, és az ütemek szótagszáma adja a ritmust: a felező tizenkettes sor két hatszótagos ütemből áll, a felező nyolcas két négyszótagosból.

Az időmértékes verselésben (hexameter, jambus) a szótagok hossza is számít: hosszú a szótag, ha hosszú magánhangzó van benne, vagy ha a rövid magánhangzót legalább két mássalhangzó követi. A szótagszámláló a szótagok számát adja meg, a hosszukat nem jelöli, de a soronkénti bontás segít abban, hogy a sorokat egymás mellett lásd, és megtaláld azt, amelyik kilóg a ritmusból.

Tipp: ha egy sor eggyel több vagy kevesebb szótagú a többinél, keress rá rövidebb vagy hosszabb szinonimát, vagy cserélj fel két szót.

Az alsó tagozatos feladatokban gyakran kérik, hogy a gyerek szótagolja és tapsolja a szavakat. A szótagszámláló ilyenkor ellenőrzésre jó: beírod a szólistát, és szavanként látod a helyes számot.

Érdemes közben megbeszélni a szabályt is: annyi szótag van, ahány magánhangzót hallunk. A hosszú mássalhangzók (például a „kassza” ss-e) és a kétjegyű betűk (cs, gy, ny, sz, ty, zs) nem jelentenek külön szótagot, csak a szótaghatárt befolyásolják: kasz-sza, ka-csa.

A táblázatot CSV-ként letöltheted, és Excelben vagy Google Táblázatokban tovább dolgozhatsz vele, például szótagszám szerint csoportosíthatod a szavakat.