Slug generátor: URL-barát cím magyar szövegből

A slug a webcím olvasható része, amely az oldal tartalmát írja le: a krux.hu/szoveg/slug-generator címben a „slug-generator”. A jó slug rövid, kisbetűs, ékezet és írásjel nélküli, a szavakat kötőjel választja el. Az ilyen cím könnyen olvasható, megosztható, bemásolva sem esik szét, és a keresők is értik.

A slug generátor a beírt címből automatikusan elkészíti ezt a formát: az ékezetes betűket ékezet nélkülire cseréli (az ő-t o-ra, az ű-t u-ra), a szóközöket és írásjeleket kötőjelre alakítja, az egymás utáni kötőjeleket összevonja, és a szöveg elejéről és végéről levágja őket.

A slug gépelés közben készül, így a cím csiszolása közben rögtön látod a webcímet is.

A kötőszavak elhagyásával az első példából „arvizturo-tukorfurogep-10-legjobb-tipp-2026-ban” lesz.

Látható, hogy az írásjelek (kérdőjel, felkiáltójel, & jel, idézőjel, három pont) teljesen eltűnnek, a szóközök helyére pedig egyetlen kötőjel kerül, akkor is, ha több írásjel vagy szóköz követi egymást. Az eredmény mindig az angol ábécé kisbetűiből, számjegyekből és az elválasztóból áll.

• Elválasztó: kötőjel vagy alávonás. A webcímekhez a kötőjel az ajánlott, mert a keresők szóhatárnak tekintik; az alávonás inkább fájlnevekhez és programozási azonosítókhoz illik.
• Legfeljebb ennyi karakter: a túl hosszú slug nehezen olvasható és megosztható. Az eszköz a határnál szóhatáron vág, így nem marad félbe szó. A 0 érték kikapcsolja a korlátot.
• Kötőszavak elhagyása: kiveszi a leggyakoribb rövid szavakat (a, az, egy, és, is, vagy, de, hogy, meg), ha utána marad más szó. Rövidebb, tömörebb slugot kapsz.
• Kisbetűs: alapból bekapcsolva; csak különleges esetben érdemes kikapcsolni, mert a webcímekben a kis- és nagybetű számíthat.

Ha a cím számokat tartalmaz, azok megmaradnak a slugban, így az évszámok, darabszámok és verziószámok is látszanak a webcímben.

• Rövid, de beszédes: a slug a téma lényegét tartalmazza, nem feltétlenül a teljes címet. A „hogyan-valasszunk-oszi-kabatot” helyett az „oszi-kabat-valasztas” is jó lehet.

• Ne változtasd utólag: ha egy oldal már megjelent, a slug módosítása megtöri a régi linkeket. Ha mégis változtatsz, állíts be átirányítást a régi címről.

• Évszám csak akkor, ha kell: az évszám a cím frissítésekor elavulhat.

• Egyedi legyen: két oldalnak ne legyen azonos slugja ugyanabban a mappában.

• Kulcsszó: ha van fő kulcsszó, szerepeljen a slugban, de ne halmozd.

• Kerüld a felesleges mappaszinteket: a rövid, lapos webcímszerkezet könnyebben megjegyezhető.

Ha egy listát kell átalakítanod, például egy webáruház termékneveit, egy blog bejegyzéscímeit vagy kategóriákat, írd őket soronként a bemenetbe: az eszköz minden sorhoz külön slugot készít, ugyanabban a sorrendben. Az eredményt visszamásolhatod a táblázatba egy új oszlopba.

Ha a listában ismétlődő címek vannak, a slugok is egyezni fognak; ezeket a weboldalakon általában számmal különböztetik meg (például -2 a végén).

A slug-forma nemcsak webcímekhez hasznos. Ugyanez a szabály – kisbetű, ékezet nélkül, kötőjellel vagy alávonással – jól működik:

• fájlneveknél: a „Szűts Éva önéletrajza 2026.pdf” helyett a „szuts-eva-oneletrajza-2026.pdf” minden rendszeren, felhőtárhelyen és e-mailben épségben marad;
• mappaneveknél és projektazonosítóknál, ahol a szóköz és az ékezet gondot okozhat;
• horgonyoknál egy hosszú oldalon belül (például #gyakori-kerdesek), amelyekre közvetlenül hivatkozhatsz;
• programozásban: változó- vagy kulcsnevekhez az alávonásos forma (snake_case) az elterjedt.

Fájlnévhez kapcsold ki a hosszkorlátot, vagy állítsd nagyobbra, és a kiterjesztést (.pdf, .jpg) a slug után írd hozzá kézzel, mert az eszköz a pontot is elválasztónak tekinti.