Szöveg titkosítása jelszóval és visszafejtése

A szöveg titkosítása jelszóval akkor hasznos, ha egy bizalmas információt olyan csatornán kell elküldened vagy tárolnod, amelyben nem bízol teljesen: e-mailben, chatben, felhőben tárolt jegyzetben, egy nyomtatott lapon. A titkosított szöveg kívülről értelmetlen karaktersor; csak az tudja visszafejteni, aki ismeri a jelszót.

Tipikus felhasználás:

• egy wifijelszó, belépési adat vagy PIN-kód átküldése egy családtagnak vagy kollégának;
• személyes jegyzet, napló vagy ötlet tárolása felhőben úgy, hogy a szolgáltató se tudja elolvasni;
• érzékeny adat (például egy szerződés részlete) megosztása olyan helyen, ahová mások is hozzáférnek;
• iskolai vagy hobbiprojekt, ahol érdekes kipróbálni a valódi titkosítást.

Az eszköz angolul encrypt text / decrypt text néven ismert feladatot old meg, mégpedig valódi, ma is használt titkosítással, nem játékkóddal.

Az eszköz nem saját kitalált módszert használ, hanem a böngészőkbe beépített, szabványos Web Crypto API-t. A lépések:

1. A jelszóból PBKDF2-SHA256 kulcsszármaztatással 256 bites kulcs készül, 600 000 ismétléssel. Ez a sok ismétlés szándékosan lassítja a jelszó próbálgatását: aki ki akarná találni, annak minden egyes próbálkozásnál el kell végeznie ezt a munkát.
2. Minden titkosításnál új, véletlen só (16 bájt) és IV (12 bájt) készül. Emiatt ugyanaz a szöveg ugyanazzal a jelszóval is mindig más titkosított alakot kap, így két üzenetről nem látszik, hogy egyformák-e.
3. A szöveget AES-256-GCM titkosítja. A GCM mód hitelesít is: ha a titkosított szövegben akár egyetlen karakter megváltozik, vagy rossz a jelszó, a visszafejtés nem hibás szöveget ad, hanem hibát jelez.
4. A só, az IV, az ismétlésszám és a titkosított adat egy csomagba kerül, amelyet az eszköz Base64-gyel ír ki, hogy bárhová bemásolható legyen.

A visszafejtéshez ezért csak a titkosított szövegre és a jelszóra van szükség, minden más benne van a csomagban.

A titkosítás a böngésződben történik: sem a szöveg, sem a jelszó nem kerül fel szerverre, és mi sehol nem tároljuk őket. Ennek az az ára, hogy ha elfelejted a jelszót, a szöveget senki nem tudja visszafejteni – mi sem. Nincs mesterkulcs, nincs elfelejtett jelszó funkció.

Néhány jó tanács:

• Hosszú jelszót válassz. Egy négy-öt véletlen szóból álló kifejezés (például „ceruza-folyó-kabát-tizenhét”) könnyebben megjegyezhető és sokkal erősebb, mint egy rövid, bonyolult jelszó. Az eszköz jelzi, ha a jelszó gyenge.
• Ne ugyanott küldd a jelszót, ahol a titkosított szöveget. Ha a szöveget e-mailben küldöd, a jelszót mondd el telefonon, vagy küldd SMS-ben.
• Próbáld ki a visszafejtést, mielőtt az eredeti szöveget törlöd. A titkosítás után egy gombbal azonnal kipróbálhatod.
• Az egész szöveget másold: ha a titkosított karaktersorból hiányzik egy darab, nem fejthető vissza.

A titkosítás a szöveg tartalmát védi, de azt nem rejti el, hogy titkosított üzenetet küldtél, és nagyjából mekkorát.

Titkosítandó szöveg: „A wifi jelszava: Napraforgo2026”. Jelszó: „hosszú-erdei-séta-reggel”.

A titkosítás után egy ehhez hasonló, kb. 110 karakteres sort kapsz (az eleje mindig S1IBAAknw, a többi minden alkalommal más):

S1IBAAknwM3vH2c9...(folytatás)...Qx8=

Ezt küldheted el. A címzett megnyitja ezt az oldalt, a Visszafejtés módban beilleszti a sort, beírja a jelszót, és megkapja az eredeti mondatot. Ha a jelszó egy betűvel is eltér, vagy a sorból hiányzik egy karakter, az eszköz ezt írja ki: „Hibás jelszó, vagy a titkosított szöveg megsérült.”

A titkosított szöveg a Base64 átírás miatt kb. harmadával hosszabb az eredeti szöveg bájtjainál (az ékezetes betűk két bájtot foglalnak), és ehhez jön még kb. 70 karakter a sónak, az IV-nek és az ellenőrzőkódnak. Hosszabb leveleket, jegyzeteket is titkosíthatsz; az eredményt szövegfájlként is letöltheted.

A Caesar-kód és a ROT13 betűeltoláson alapul: játéknak, fejtörőnek jó, de pillanatok alatt feltörhető, mert csak néhány tucat lehetőség van. A Base64 pedig egyáltalán nem titkosítás, csak átírás: bárki visszaalakíthatja jelszó nélkül.

Ez az eszköz ezzel szemben modern, szabványos titkosítást használ, ugyanazt az AES-t, amelyet a bankok, a HTTPS-kapcsolatok és a jelszókezelők is alkalmaznak. A biztonság itt a jelszón múlik: erős jelszóval a titkosított szöveg a mai eszközökkel gyakorlatilag feltörhetetlen.

Figyelj arra is, hogy a titkosítás csak a szövegre vonatkozik. Ha a géped vírusos, vagy valaki a válladon át figyeli a képernyőt, a titkosítás ez ellen nem véd.