Morze fordító: szövegből morzekód, morzekódból szöveg

A morze fordító a nemzetközi morzekód táblázata alapján minden betűt, számjegyet és írásjelet pontok (.) és vonások (-) sorozatára cserél. Visszafelé ugyanez történik: a fordító a szóközökkel elválasztott jelcsoportokat betűkké alakítja, a perjellel jelölt helyeken pedig szóközt tesz a szavak közé.

A morzekód eredetileg távíróhoz készült, ma inkább rádióamatőrök, cserkészek, szabadulószobák, rejtvények és tanulási feladatok kedvelt eszköze. A morse code translator akkor is jól jön, ha egy filmben, játékban vagy dalban hallott kódot szeretnél megfejteni.

A fordító két irányban dolgozik. Ha szöveget írsz be, minden karakter helyére a hozzá tartozó jelsor kerül, a betűk közé szóköz, a szavak közé perjel. Ha morzekódot írsz be, a fordító a jelcsoportokat egyenként kikeresi a táblázatból. Ha egy jelcsoportnak nincs párja, az többnyire elírásra vagy hiányzó szóközre utal, ezért érdemes azt a részt újra ellenőrizni.

A betűk és számjegyek kódja a Nemzetközi Távközlési Egyesület (ITU) ajánlásában szerepel. A leggyakoribb jelek:

Betű	Kód	Betű	Kód	Betű	Kód
A	.-	J	.---	S	...
B	-...	K	-.-	T	-
C	-.-.	L	.-..	U	..-
D	-..	M	--	V	...-
E	.	N	-.	W	.--
F	..-.	O	---	X	-..-
G	--.	P	.--.	Y	-.--
H	....	Q	--.-	Z	--..
I	..	R	.-.	É	..-..

Számjegyek:

Szám	Kód	Szám	Kód
1	.----	6	-....
2	..---	7	--...
3	...--	8	---..
4	....-	9	----.
5	.....	0	-----

Néhány írásjel: pont .-.-.-, vessző --..--, kérdőjel ..--.., kötőjel -....-, perjel -..-., kukac (@) .--.-..

Hangban vagy fényjelzésnél nem elég tudni a kódot, a ritmus is számít. Az ITU ajánlása szerint minden hossz a pont hosszához igazodik:

• a vonás 3 pont hosszú,
• egy betűn belül a jelek között 1 pontnyi szünet van,
• két betű között 3 pontnyi szünet van,
• két szó között 7 pontnyi szünet van.

Írásban ezt szokás úgy jelölni, hogy a betűk közé egy szóköz, a szavak közé perjel kerül. Például a „KRUX” szó morzekódban: -.- .-. ..- -..-.

A jól ismert vészjelzés, az SOS, külön eset: egyetlen, szünet nélküli jelsorozatként adják (...---...), nem három külön betűként. Ezért ismerhető fel könnyen zajos vételnél is.

A nemzetközi ajánlás ékezetes betűk közül csak az é jelét tartalmazza (..-..). Az á, ó, ö, ő, ú, ü, ű és í betűknek nincs nemzetközileg egységes kódja. Léteznek nyelvi kiegészítések, de ezek nem szabványosak, és a vevő oldalon nem biztos, hogy ugyanúgy értelmezik őket.

Gyakorlati tanács magyar szöveghez:

1. Ha a cél a biztos érthetőség, írd át a szöveget ékezet nélküli betűkre (á → a, ő → o, ű → u).
2. Rejtvénynél vagy játéknál egyeztesd előre a megfejtővel, milyen jelölést használtok.
3. A kis- és nagybetű között a morzekód nem tesz különbséget, minden betű egyformán kódolódik.

Ha a kódolt üzenetet valaki más fogja megfejteni, a legegyszerűbb, ha egy rövid próbaüzenettel kezdtek. Így kiderül, hogy mindketten ugyanazt a jelölést és tagolást használjátok.

Ha a fordító furcsa betűket ad vissza, szinte mindig a tagolással van gond.

• Hiányzó szóköz a betűk között: a .- és a -... egybeírva .--... lesz, ami teljesen más jel. Minden betű kódja után tegyél szóközt.
• Hiányzó szóelválasztó: szavak között használj perjelet vagy dupla szóközt, különben a szöveg egyetlen hosszú szóként jön ki.
• Rossz karakterek: a gondolatjel (–), a pont-pont-pont jel (…) vagy az aláhúzás nem értelmezhető vonásként. Sima kötőjelet és pontot használj.
• Hallás utáni lejegyzés: hangfelvételből könnyű összetéveszteni a pontot a vonással. Ha egy betű nem ad értelmet, próbáld a szomszédos, hasonló kódokat (például ..- U és ...- V).

Tanuláshoz érdemes a leggyakoribb, rövid kódú betűkkel kezdeni: E (.), T (-), I (..), A (.-), N (-.), M (--).

Ha nemcsak fordítani, hanem érteni is szeretnéd a morzekódot, néhány bevált módszer sokat segít.

Hallás után tanulj, ne táblázatból. A gyakorlott rádiósok a betűket hangképként ismerik fel, nem pontokat és vonásokat számolnak. Ezért érdemes a betűk ritmusát megjegyezni („ti-tá” az A, „tá-ti-ti-ti” a B), nem a leírt alakjukat.

Fokozatos betűbővítés. Kezdj két betűvel, és csak akkor vegyél fel újat, ha a meglévőket már szinte hibátlanul felismered. Ez lassúnak tűnik, de tartósabb tudást ad, mint az egész ábécé egyszerre.

Lassú szünetek, gyors betűk. Kezdőknek jó módszer, ha a betűket rendes tempóban hallják, de a betűk és szavak közötti szünet hosszabb. Így a hangkép nem torzul, mégis marad idő a felismerésre.

A sebesség mértékegysége a szó/perc (angolul WPM). A szokásos mérce a PARIS szó, amely a szavak közötti szünettel együtt pontosan 50 pontnyi időegység hosszú:

Betű	Jelek és szünetek	Időegység
P	.--. + betűköz	14
A	.- + betűköz	8
R	.-. + betűköz	10
I	.. + betűköz	6
S	... + szóköz	12
Összesen		50

Ebből egy pont hossza ezredmásodpercben: 1200 / sebesség (szó/perc). 20 szó/perc tempónál egy pont 60 ms, 5 szó/perc tempónál 240 ms. A kezdők jellemzően néhány szó/perc sebességgel indulnak, és gyakorlással gyorsulnak.