Nyugdíj kalkulátor – mennyi nyugdíjra számíthatsz?

A nyugdíj kalkulátor abban segít, hogy évekkel a nyugdíj előtt képet kapj a várható havi ellátásodról. Az öregségi nyugdíj összegét két dolog határozza meg: hány év szolgálati időd van, és mekkora a nyugdíj alapját képező havi átlagkereseted. A kalkulátor ezt a két adatot kéri, és a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény (Tny.) logikája szerint számol.

A pontos nyugdíjat a Magyar Államkincstár állapítja meg, a teljes keresettörténeted alapján. A kalkulátor ezért becslés: arra jó, hogy lásd a nagyságrendet, és összehasonlíts forgatókönyveket (például mi történik, ha még egy évet dolgozol).

Az eredmény tájékoztató jellegű számítás, nem pénzügyi tanácsadás. Ha fiatalabb vagy, a becslés inkább iránymutatás, mert a jövőbeli keresetedet és a valorizációt még nem lehet tudni.

Az öregségi nyugdíjkorhatár a születési évedtől függ. Az Államkincstár tájékoztatója szerint:

A korhatár betöltése mellett szolgálati idő is kell:

• Teljes öregségi nyugdíj: legalább 20 év szolgálati idő.
• Öregségi résznyugdíj: ha 20 év nincs meg, de legalább 15 év van.
• Nők kedvezményes nyugdíja (Nők40): életkortól függetlenül igényelhető, ha a nő legalább 40 év jogosultsági idővel rendelkezik. Ebbe a keresőtevékenységgel szerzett szolgálati idő és a gyermeknevelési ellátások ideje számít bele.

A Tny. szerint az öregségi nyugdíj összege a havi átlagkereset meghatározott százaléka, ahol a százalék a megszerzett szolgálati időtől függ. A szolgálati évekhez tartozó százalékokat a törvény 2. melléklete tartalmazza: minél több a szolgálati év, annál nagyobb ez a hányad.

A havi átlagkereset számításának fő lépései:

1. Időszak: az 1988. január 1-jétől a nyugdíj kezdő napjáig szerzett keresetek számítanak.
2. Figyelembe vehető kereset: 1997-től a nyugdíjjárulék-alapot képező kereset, a levont járulékkal csökkentve.
3. Valorizáció: a korábbi évek keresetét a keresetek növekedését követő szorzókkal a nyugdíjazáshoz közeli év keresetszintjére emelik, így a régi, alacsonyabb forintösszegek is összevethetők a maiakkal.
4. Napi átlag: a valorizált keresetek összegét elosztják a kereseti időszak napjainak számával.
5. Havi átlag: a napi átlagot megszorozzák 365-tel, és elosztják 12-vel.

Ha a kereseti időszakban a szolgálati idő feléig sincs kereset, az 1988 előtti keresetekkel pótolják; ha ez sem lehetséges, a hiányzó napokra a minimálbér harmincad részét veszik figyelembe.

A megállapítás után a nyugdíj sem marad változatlan: a Tny. szerint a nyugellátásokat minden év januárjában az adott évre tervezett fogyasztói árnövekedésnek megfelelő mértékben emelik. A kalkulátor a nyugdíj kezdő összegét becsli, a későbbi emeléseket nem vetíti előre, mert azok mértéke évről évre változik.

Helyzet: 1962-ben születtél, 30 év (10 950 nap) kereseti időszakod van, és ezalatt a valorizált keresetek összege 180 000 000 Ft.

1. Nyugdíjkorhatár: 1957 után születtél, ezért a betöltött 65. életév, vagyis 2027.
2. Napi átlag: 180 000 000 / 10 950 ≈ 16 438 Ft.
3. Havi átlagkereset: 16 438 × 365 / 12 ≈ 500 000 Ft.
4. Nyugdíj: 500 000 Ft × a 30 év szolgálati időhöz tartozó százalék a Tny. 2. melléklete szerint. A kalkulátor ezt a százalékot automatikusan alkalmazza.

Tovább dolgozol a korhatár után? Ha a korhatár betöltése után nyugdíj nélkül szerzel szolgálati időt, a Tny. szerint minden 30 nap után az öregségi nyugdíj 0,5%-ával nő az ellátás. 180 nap (6 × 30 nap) további munka így 3% emelést jelent: egy 250 000 Ft-os nyugdíj ≈ 257 500 Ft-ra nő.

Alsó határ: az öregségi teljes nyugdíj nem lehet kevesebb a törvényes legkisebb összegnél, ami 2026-ban havi 28 500 Ft. A nyugdíj ugyanakkor nem lehet több, mint az alapjául szolgáló havi átlagkereset.

• „Csak az utolsó évek fizetése számít.” Nem: az 1988 óta szerzett összes kereset számít, valorizálva. Egy-két jobb év a pálya végén ezért kevésbé emeli az átlagot, mint sokan gondolják.
• „A nettó fizetésemből számolják.” 1997 óta a nyugdíjjárulék-alapot képező keresetből, a levont járulékkal csökkentve, ami nem azonos a kézhez kapott összeggel.
• „20 év alatt nincs nyugdíj.” Legalább 15 év szolgálati idővel öregségi résznyugdíj járhat.
• „A nyugdíj lehet több, mint a fizetésem volt.” A Tny. szerint az öregségi nyugdíj nem lehet több, mint az alapjául szolgáló havi átlagkereset.

• Kérd le a szolgálati idődet. Az Államkincstár nyugdíjbiztosítási nyilvántartásában ellenőrizheted, hány napot tartanak nyilván. A hiányzó időszakokat (például régi munkahelyeket) érdemes időben pótolni.
• Érdeklődj a hivatalos számításról. Ha közel vagy a korhatárhoz, az Államkincstár a saját nyilvántartott adataiddal tud számolni, ami pontosabb bármilyen becslésnél.
• Ne a nettó béredet add meg. A nyugdíjalap 1997 óta a járulékalapot képező kereset, a levont járulékkal csökkentve, nem a kézhez kapott fizetés.
• Vegyél figyelembe több forgatókönyvet. Számold ki, mi lenne korhatárkor, és mi egy év további munka után. A különbség segít eldönteni, megéri-e tovább dolgozni.
• Nők40. Ha nő vagy, és közel vagy a 40 év jogosultsági időhöz, nézd meg ezt a lehetőséget is, mert korábban nyugdíjba mehetsz.