Hogyan használd?
- Válaszd ki, hogy légtérfogat vagy alapterület alapján számolsz, és add meg a szoba méretét.
- Állítsd be a szigetelést, vagy írd be a saját fajlagos hőigényedet.
- Válaszd ki a fűtés előremenő és visszatérő hőfokát és a kívánt szobahőmérsékletet.
- Olvasd le a szükséges katalógusértéket, és ha van kinézett radiátorod, ellenőrizd a valós teljesítményét.
Mire jó a radiátor méretezés kalkulátor?
A radiátor méretezés két lépésből áll. Először azt kell tudni, mennyi hőt veszít a szoba a leghidegebb napokon (ez a hőigény, wattban). Utána olyan radiátort kell választani, amely ennyi hőt le is ad, mégpedig a saját fűtési rendszered hőmérsékletén, nem a katalógus laboratóriumi feltételei mellett.
Ez a második lépés gyakran kimarad. A gyártók a radiátorok teljesítményét az MSZ EN 442 szabvány szerint, 75/65/20 °C-on (ΔT50) adják meg, régebbi katalógusokban 90/70/20 °C-on (ΔT60). Egy kondenzációs kazán vagy egy hőszivattyú viszont ennél jóval alacsonyabb vízhőmérséklettel dolgozik, és ilyenkor ugyanaz a radiátor sokkal kevesebb hőt ad le.
A kalkulátor mindkét lépést elvégzi: ökölszabállyal becsli a hőigényt, majd az EN 442-2 képletével kiszámolja, mekkora katalógusértékű radiátort keress. Ha már van radiátorod, azt is megmutatja, mennyit ad le a te hőfokodon. Minden a böngésződben történik, az adat nem kerül fel szerverre.
A hőigény becslése (ökölszabály)
A pontos hőigényt az MSZ EN 12831-1 szabvány szerinti hőveszteség-számítás adja meg: falanként, ablakonként, a hőátbocsátási tényezőkből és a méretezési külső hőmérsékletből. Ez tervezői feladat. Tájékozódásra a gyakorlatban két tapasztalati módszer terjedt el, a kalkulátor ezekkel számol:
| Szigetelés | Légtérfogat alapján | Alapterület alapján |
|---|---|---|
| Jó (szigetelt, korszerű ablak) | 25 W/m³ | 65 W/m² |
| Közepes (részben szigetelt) | 35 W/m³ | 90 W/m² |
| Gyenge (szigeteletlen, régi ablak) | 50 W/m³ | 130 W/m² |
Az alapterületes érték kb. 2,6–2,7 m belmagasságra vonatkozik; magasabb szobánál a légtérfogatos módszer a reálisabb. Ha energetikai tanúsítványból vagy tervezőtől ismered a pontos értéket, írd felül a fajlagos számot. Sarokszoba, sok külső fal, nagy üvegfelület vagy fürdőszoba (24 °C) esetén érdemes a felső értékkel számolni.
Katalógusérték átszámítása: a képlet
A radiátor hőleadása a víz és a levegő hőmérséklet-különbségével nem egyenesen, hanem hatványosan arányos. Az EN 442-2 szerinti összefüggés:
Φ = Φn × (ΔT / ΔTn)^n
- Φn: a katalógusban megadott teljesítmény (W) a referenciaállapotban,
- ΔTn: a referencia-túlhőmérséklet, 50 K (75/65/20 °C) vagy 60 K (90/70/20 °C),
- ΔT: a te rendszered közepes túlhőmérséklete, a kalkulátorban logaritmikus középértékkel: ΔT = (Te − Tv) / ln((Te − Ti) / (Tv − Ti)), ahol Te az előremenő, Tv a visszatérő, Ti a szobahőmérséklet,
- n: a radiátorkitevő, panelradiátornál jellemzően 1,3 körül (a mérések 1,25–1,35 közötti értékeket mutatnak, a pontos szám a gyártói adatlapon van).
A szükséges katalógusérték = hőigény ÷ (ΔT / ΔTn)^n.
| Rendszer hőfok (20 °C-os szobára) | ΔT (log.) | A ΔT50 katalógusérték ennyi %-át adja le |
|---|---|---|
| 90/70 °C | 59,4 K | 125% |
| 75/65 °C | 49,8 K | 100% |
| 70/55 °C | 42,1 K | 80% |
| 55/45 °C | 29,7 K | 51% |
| 45/35 °C | 19,6 K | 30% |
Kidolgozott példa
Egy 16 m²-es, 2,7 m belmagasságú, közepesen szigetelt hálószoba, 20 °C-ra fűtve:
- Hőigény: 16 × 2,7 × 35 = 1 512 W
- Gázkazán, 70/55 °C: ΔT = 15 / ln(50/35) = 42,1 K, korrekció (42,1 / 50)^1,3 = 0,80
- Szükséges katalógusérték (ΔT50): 1 512 ÷ 0,80 ≈ 1 890 W
Ugyanez a szoba hőszivattyúval, 45/35 °C-on: ΔT = 19,6 K, a korrekció csak 0,30, így kb. 5 120 W katalógusértékű radiátor kellene. Ez jól mutatja, miért kell hőszivattyúra váltás előtt a radiátorokat is ellenőrizni, vagy előbb a szigetelésen javítani.
Fordítva is működik: ha a szobában egy 1 500 W-os (ΔT50) radiátor van, 70/55 °C-on kb. 1 200 W-ot ad le, ami az 1 512 W-os igény 79%-a, vagyis kevés.
Ha a katalógusod ΔT60-ra adja meg az értéket, válaszd a ΔT60 opciót: ugyanaz a radiátor ΔT60-on kb. 27%-kal többet „tud” papíron, mint ΔT50-en, ezért a két számot nem szabad összekeverni.
Milyen paneltípust válassz?
A lapradiátorok típusjele két számjegy: az első a vízvezető lemezek, a második a lamellasorok száma.
- 11-es: egy lemez, egy lamellasor. Keskeny, kis teljesítményű; kis helyiségbe, fürdőbe, ablak alá, ahol kevés a hely.
- 21-es és 22-es: két lemez, egy vagy két lamellasor. A 22-es a lakások leggyakoribb választása, jó teljesítmény-méret arány.
- 33-as: három lemez, három lamellasor. Nagy teljesítmény kis felületen; nagy hőigénynél vagy alacsony hőfokú rendszernél hasznos.
A kalkulátor csak irányt ad; a pontos méretet (magasság × hossz) a választott gyártó teljesítménytáblázatából keresd ki a kiszámolt katalógusértékre, a megfelelő (ΔT50 vagy ΔT60) oszlopban. Hosszú, keskeny szobában két kisebb radiátor egyenletesebb hőt ad, mint egy nagy. A radiátor alatt és mögött hagyj helyet a levegőnek, mert a burkolat, a vastag függöny vagy a bútor a leadott hőt csökkenti.
Ha a számítás azt mutatja, hogy a meglévő radiátor kevés, nem mindig kell cserélni. Először ellenőrizd, hogy légtelenítve van-e, és a termosztátfej nem fojtja-e el; a hidraulikai beszabályozás (a radiátorszelepek előbeállítása) gyakran sokat javít a hidegebb szobákon.
Gyakori kérdések
Hány wattos radiátor kell egy 20 m²-es szobába?
Közepes szigetelésnél, 2,7 m belmagasságnál kb. 1 900 W a hőigény. 70/55 °C-os fűtésnél ehhez kb. 2 370 W, 75/65 °C-nál kb. 1 900 W katalógusértékű (ΔT50) radiátor kell.
Mit jelent a ΔT50 a radiátor katalógusban?
Azt, hogy a teljesítményt 75 °C előremenő, 65 °C visszatérő és 20 °C szobahőmérséklet mellett mérték (EN 442). A víz és a levegő közepes hőmérséklet-különbsége ilyenkor 50 K.
Hogyan váltom át a ΔT60 értéket ΔT50-re?
Szorozd (50/60)^1,3 ≈ 0,79-del. Egy 2 000 W-os ΔT60 radiátor ΔT50-en kb. 1 580 W-ot ad le.
Jók a régi radiátorok hőszivattyúhoz?
Csak akkor, ha bőven túl vannak méretezve. 45/35 °C-on egy radiátor a ΔT50 katalógusértékének kb. 30%-át adja le, ezért általában nagyobb radiátor, padlófűtés vagy jobb szigetelés kell.
Mennyire pontos a W/m³-es becslés?
Ökölszabály, tájékozódásra jó. A pontos hőigényt az MSZ EN 12831-1 szerinti hőveszteség-számítás adja meg, ezt épületgépész vagy energetikus készíti.
Mi az n radiátorkitevő?
A hőleadás hőmérséklet-függését leíró kitevő az EN 442-2 képletében. Panelradiátornál általában 1,3 körüli, a pontos értéket a gyártó adja meg.
Források
Utoljára módosítva: 2026. november 12.