Hogyan használd?
- Kattints egy elemre a táblázatban, vagy keresd meg név, vegyjel vagy rendszám alapján.
- Olvasd le az elem adatait: atomtömeg, periódus, csoport, elemcsoport, halmazállapot.
- Emelj ki egy elemcsoportot (például a halogéneket) a jelmagyarázatra kattintva.
- Írj be egy képletet a moláris tömeg kalkulátorba, és nézd meg az összetételt tömegszázalékban.
Mit mutat az interaktív periódusos rendszer?
A periódusos rendszer az elemeket rendszám (a protonok száma) szerint, sorokba és oszlopokba rendezi. Az interaktív változatban bármelyik elemre kattintva megjelennek az adatai:
- rendszám és vegyjel (például 26, Fe),
- magyar név (vas),
- relatív atomtömeg (55,845) – ez egyben a moláris tömeg g/mol-ban,
- periódus és csoport (4. periódus, 8. csoport),
- elemcsoport (átmenetifém) és halmazállapot szobahőmérsékleten.
A keresőbe írhatsz nevet ékezettel vagy anélkül (olom → ólom), vegyjelet (Na) vagy rendszámot (79 → arany). A jelmagyarázatban egy elemcsoportra kattintva a táblázat csak azt emeli ki, így jól látszik például, hogy a nemesgázok mind a 18. oszlopban vannak. Telefonon a táblázat vízszintesen görgethető. Minden a böngésződben fut, semmit nem töltünk fel szerverre.
Így épül fel a periódusos rendszer
- Periódusok (sorok): 7 sor van. Egy perióduson belül ugyanannyi elektronhéj kezd betelni; az 1. periódusban csak a hidrogén és a hélium van, a 6. és 7. periódus 32-32 elemet tartalmaz.
- Csoportok (oszlopok): 18 oszlop. Az azonos csoportba tartozó elemek külső elektronszerkezete hasonló, ezért a kémiai viselkedésük is: az 1. csoport alkálifémei hevesen reagálnak vízzel, a 17. csoport halogénjei erős oxidálószerek, a 18. csoport nemesgázai alig lépnek reakcióba.
- Lantanoidák és aktinoidák: az 57–71. és a 89–103. elemet a táblázat alatt, két külön sorban szokás mutatni, hogy a táblázat ne legyen túl széles. A lantán és az aktínium a 3. csoport helyén áll.
- Fémek, félfémek, nemfémek: a táblázat bal és középső része fém, a jobb felső sarok nemfém, a kettő között átlós sávban vannak a félfémek (bór, szilícium, germánium, arzén, antimon, tellúr).
| Elemcsoport | Példák | Hol van? |
|---|---|---|
| alkálifémek | Li, Na, K | 1. csoport (a H kivételével) |
| alkáliföldfémek | Be, Mg, Ca | 2. csoport |
| átmenetifémek | Fe, Cu, Zn, Au | 3–12. csoport |
| halogének | F, Cl, Br, I | 17. csoport |
| nemesgázok | He, Ne, Ar | 18. csoport |
Moláris tömeg kiszámítása: kidolgozott példák
A moláris tömeg egy vegyület egy móljának tömege g/mol-ban: az alkotó atomok relatív atomtömegének összege, darabszámmal szorozva.
Kénsav, H₂SO₄:
- H: 2 × 1,008 = 2,016
- S: 1 × 32,06 = 32,06
- O: 4 × 15,999 = 63,996
- összesen: 98,072 g/mol
Kalcium-hidroxid, Ca(OH)₂: a zárójel utáni 2 a zárójelben lévő mindkét atomra vonatkozik: 40,078 + 2 × (15,999 + 1,008) = 74,092 g/mol.
Rézgálic, CuSO₄·5H₂O: a pont utáni rész a kristályvíz, öt vízmolekula: 63,546 + 32,06 + 4 × 15,999 + 5 × 18,015 = 249,677 g/mol.
A kalkulátor a tömegszázalékos összetételt is kiírja. A konyhasóban (NaCl, 58,44 g/mol) például a nátrium aránya 22,99 / 58,44 = 39,34%.
A képletben a kis- és nagybetű számít: a CO szén-monoxid (28,010 g/mol), a Co kobalt (58,933 g/mol). Alsó indexes számokat (H₂O) és töltést (NH4+, SO4^2-) is beírhatsz; a töltést a számítás figyelmen kívül hagyja, mert az elektronok tömege elhanyagolható.
Honnan származnak az atomtömegek?
A relatív atomtömegek az IUPAC atomtömeg-bizottsága (CIAAW) által közzétett standard atomtömegek rövidített, általában öt értékes jegyre kerekített értékei. Azoknál az elemeknél, amelyeknek nincs stabil izotópjuk (például technécium, prométium, a 84-es polóniumtól kezdve szinte mind), standard atomtömeg nem adható meg; ilyenkor a legstabilabb ismert izotóp tömegszámát mutatjuk szögletes zárójelben, például [222] a radonnál.
Az elemadatsort (rendszám, vegyjel, magyar név, atomtömeg, elhelyezkedés) a Krux állította össze; ezek tudományos tények, nem védett adatbázisból származnak.
Tankönyvi kerekítés: az iskolai feladatokban gyakran kerekített értékekkel számolnak (H = 1, C = 12, O = 16, Na = 23, Cl = 35,5). Ezekkel a kénsav moláris tömege 98 g/mol, a kalkulátor pontosabb értékei szerint 98,072 g/mol – a különbség a feladatok végeredményében legfeljebb a tizedesekben jelentkezik. Dolgozatban mindig azzal az értékkel számolj, amelyet a tanár vagy a feladat megad.
Tippek kémiaórára
- A rendszám a kulcs. A rendszám a protonok száma, semleges atomban az elektronoké is. Ebből adódik az elem helye a táblázatban.
- Csoport = hasonló viselkedés. Ha tudod, hogy a nátrium vízzel hevesen reagál, sejtheted, hogy a kálium is – és még hevesebben, mert lejjebb van az oszlopban.
- Moláris tömeg és anyagmennyiség. n = m / M: 49 g kénsav 49 / 98,072 ≈ 0,5 mol.
- Ellenőrizd a képletet. A leggyakoribb hiba a zárójel elhagyása: Ca(OH)₂ ≠ CaOH₂.
- Kristályvíz. A kristályvizes sók (rézgálic, gipsz: CaSO₄·2H₂O) moláris tömegébe a vízmolekulák is beletartoznak.
Az egyenletek rendezéséhez és a mértékegységek átváltásához a tudományos számológép és a mértékegység-átváltó is jól jön.
Gyakori kérdések
Hány elem van a periódusos rendszerben?
118 ismert elem van, az 1-es hidrogéntől a 118-as oganeszonig. Ezek mind szerepelnek a táblázatban.
Hogyan számolom ki a moláris tömeget?
Add össze az atomok relatív atomtömegét a darabszámmal szorozva. Például H₂O: 2 × 1,008 + 15,999 = 18,015 g/mol. A kalkulátor ezt bármely képletre elvégzi.
Mi a különbség a relatív atomtömeg és a moláris tömeg között?
Számértékük azonos; a relatív atomtömeg mértékegység nélküli, a moláris tömeg g/mol-ban értendő.
Miért van zárójelben egyes elemek atomtömege?
Ezeknek nincs stabil izotópja, ezért standard atomtömegük sincs; a zárójeles szám a legstabilabb ismert izotóp tömegszáma.
Be lehet írni kristályvizes képletet?
Igen: CuSO4·5H2O, CuSO4*5H2O vagy CuSO4.5H2O formában is. A kristályvíz tömege beleszámít az eredménybe.
Miért ad mást a kalkulátor, mint a tankönyv?
A tankönyvek gyakran kerekített atomtömegekkel számolnak (pl. Cl = 35,5). A kalkulátor az IUPAC rövidített standard értékeit használja.
Utoljára módosítva: 2026. november 3.